- TISZTÁBB LEVEGŐT – KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAP 2019
Világszerte már évente 7 millió ember hal meg amiatt, hogy szennyezett levegőt kénytelen belélegezni. Egyre szennyezettebb a levegő, ebben Magyarország Kínát is megelőzte. Az idei környezeti világnap házigazdája Kína, ahol súlyos a légszennyezettség.
Csak Magyarországon évente 50 000 ember fog meghalni a légszennyezettség miatt 2030-ra, ha nem csökkentjük a szennyezést. A 4. legrosszabb levegőjű EU-országként szereplünk az uniós rangsorban; még Kínában és Indiában is jobb a levegő, mint Magyarországon.
LÉLEGEZNI MUSZÁJ – 10 : 9 ÉRINTETT
Ha tudjuk a légszennyezés okát, és azt, hogy miként hat egészségünkre és a környezetre, akkor könnyebben tehetünk ellene. Világszerte 10 emberből 9 kénytelen belélegezni olyan levegőt, amelynek a szennyezettsége meghaladja a biztonságos szintet a WHO szerint. Aligha kétséges, hogy tennünk kell ez ellen. Lélegezni muszáj.
•Háztartások – a lakás légszennyezésének fő forrása a főzés, fűtés, világítás, ha ahhoz fosszilis tüzelőanyagot (szén, olaj, gáz), fát vagy egyéb szerves anyagot (biomasszát) égetünk el. Évente mintegy 3,8 millió ember idő előtti halálát okozza a beltéri légszennyezettség, különösen a fejlődő világban.
•Ipar – sok országban az energiatermelés a légszennyezés fő forrása. A szénerőművek nagyban hozzájárulnak a szennyezéshez, míg a hálózaton kívüli területeken a dízel generátorok adnak okot növekvő aggodalomra.
• Közlekedés – a globális közlekedési ágazat közel egynegyede olyan üzemanyagot éget el, ami szén-dioxiddal szennyezi a légkört, és ennek aránya növekszik. A közlekedés kibocsátása közel 400 000 ember idő előtti halálát okozza.
• Mezőgazdaság – a légszennyezés két fő forrása az állattartás, ami metánnal és ammóniával szennyez, és a mezőgazdasági hulladék égetése. A világszerte kibocsátott üvegházgáz 24%-áért a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a földhasználat változása fele.
• Hulladék – a szabadtéri szemétégetésből és a lerakókba kerülő szerves hulladékból káros dioxinok, furánok, metán és szén-dioxid kerül a légkörbe. Becslések szerint globálisan a hulladék 40%-a ég el a szabadban, nyílt tűzön.
• Hulladék – a szabadtéri szemétégetésből és a lerakókba kerülő szerves hulladékból káros dioxinok, furánok, metán és szén-dioxid kerül a légkörbe. Becslések szerint globálisan a hulladék 40%-a ég el a szabadban, nyílt tűzön.
• Egyéb források – nem minden légszennyezés emberi eredetű. A vulkánkitörések, a porviharok és egyéb természeti jelenségek is okozhatják. A homok- és porviharok különösen fullasztóak.
Két évvel az első civil kezdeményezésű Föld napja után – amikor is 25 millió amerikai emelte fel a szavát a környezet védelmében –, az ENSZ közgyűlése környezetvédelmi világnappá nyilvánította június 5-ét, az ENSZ első környezetvédelmi világkonferenciájának kezdőnapját. Az „Ember és bioszféra” című ENSZ-konferenciát 47 évvel ezelőtt tartották Stockholmban 1972. június 5-16. között.
Azóta a világnap központi rendezvényeinek minden évben más ország ad otthont mindig más témát kiemelve. Az idei rendezvények házigazdája Kína, és témája a súlyos légszennyezés visszaszorítása.
Forrás: FNA/ENSZ-WED
- NEMZETI PARKOK MAGYARORSZÁGON
Aki eddig nem volt teljesen tisztában a magyarországi nemzeti parkok területével, az az alábbi grafikonból szerezhet ismereteket, a nemzeti park igazgatóságok 2016-os felmérése alapján.
A nemzeti parkok területe (ezer hektár, 2016)
Forrás: nemzeti park igazgatóságok / KSH / MTVA Sajtó- és Fotóarchívum / MTI
- Kezdődik a szentjánosbogarak rajzása – a nyári esték varázsa
Az év egyik legszebb természeti jelensége a szentjánosbogarak foszforeszkáló fényjátéka. A nyári esték varázslata Szent Iván-éjjelén tetőzik, és mindössze két hétig tart.
Meleg nyári estéken, az erdőkben és réteken megfigyelhetjük a levegőben cikázó szentjánosbogarakat, ahogy felvillanó morzejeleket bocsátanak ki magukból.
Ez egy különleges nász, mely során a zöldellő foszforeszkáló fényjelek kibocsátásával találnak egymásra a párok.
Mesebeli látvány – mindössze 2 hétig tart
A szentjánosbogarak násza mindössze két hétig tart, és általában június 10-e körül kezdődik.
A jelenség naplemente után, este 9 és 10 óra között zajlik. A szaporodási időszakban és nagy populáció esetén ez mesebeli látványt nyújt.
Miért világítanak
A nőstény szentjánosbogár a teljes sötétség beálltakor kapcsolja be lámpását. Általában mozdulatlanul ül a talajon, legfeljebb a növényekre mászik fel, hogy fénye észrevehetőbb legyen.
Potrohát néha jobbra-balra csóválja vagy felgörbíti, ez még inkább megkönnyíti a hím dolgát, mely repülve, a fényt figyelve keresi a nőstényeket.
Szent Iván-éjjelén tetőzik a rajzásuk
Csodálatos élményben lehet részük mindazoknak, akik június második felében, naplemente után ellátogatnak valamelyik erdőbe, vagy arborétumba, mert ilyenkor lehet megfigyelni a szentjánosbogarak tömeges rajzását.
Varázslatos látvány, ahogy az éjszaka lámpásai fel-felvillanó zöldellő fénycsóvákkal világítják meg a sötétbe borult tájat.
A szentjánosbogarak násztánca általában a nyár közepén, Szent Iván- éjjelén (június 24.) tetőzik. E nap környékén röpködnek és világítanak legnagyobb számban.
Forrás: IMPRESS MAGAZIN
Alsózsolca, 2019. június 12.