A Boldogságórán izgalmas felfedezőútra indultunk a harmadik osztályosokkal, ahol a célok kitűzése volt a középpontban. Beszélgettünk arról, miért fontosak az álmok, és hogyan segítenek bennünket a kitartásban mind az iskolában, mind a mindennapi életben. A gyerekek nagy lelkesedéssel meséltek idei terveikről és távolabbi vágyaikról, majd kreatív formába is öntötték azokat. Mindenki készített egy egyedi „fényképezőgépet”, amelynek filmkockáira rajzolták le legfontosabb céljaikat, így vizuálisan is rögzítették a sikeres jövő felé vezető útjukat. Makrainé Mikitkó Angelika
A célok tudatos kitűzése elősegíti, hogy gyermekek és felnőttek egyaránt értelmes, hosszú távon is motiváló életcélokat fogalmazzanak meg, ami a tartós elégedettség és boldogság egyik alapja. A január havi óránkon átbeszéltük a 6.a osztályban a gyerekkel, hogy mi az 2026-ban, amit egyénileg szeretnének elérni, és mik a csoport közös tervei. Továbbá, hogy hogyan juthatunk el a célig, milyen lépésekre van szükség és miért fontosak nekünk ezek a célok. Arra is rávilágítottunk, hogy mi a különbség a kívánság és a cél közt. Ezután három egyéni céljukat megfogalmazták a tanulók és 3 hal hasára írták. Firtkó Erika
A Boldogságóra keretében az 5. osztályos tanulók a boldogító jó cselekedetek témájával foglalkoztak. A foglalkozás középpontjában A láthatatlan szikrák meséje állt, amely játékos formában mutatta meg, hogy egy-egy kedves tett milyen pozitív hatással lehet másokra, és saját magunkra is. A mese feldolgozása során a gyerekek közösen gondolkodtak arról, mit jelent segíteni, figyelni a másikra, és hogyan tudnak a mindennapokban apró jó cselekedetekkel örömet szerezni. A beszélgetést gyakorlati feladatok követték: a tanulók saját példákat gyűjtöttek, rajzokon jelenítették meg a „láthatatlan szikrákat”, és konkrét vállalásokat fogalmaztak meg arra vonatkozóan, kinek és hogyan szeretnének segíteni. A foglalkozás célja az volt, hogy erősítse az empátiát, az együttműködést és a közösséghez tartozás érzését. A gyerekek aktívan, nagy lelkesedéssel vettek részt a feladatokban, és sok szép gondolat született arról, hogyan tehetjük szebbé egymás napját. Bízunk benne, hogy ezek a „láthatatlan szikrák” nemcsak az órán, hanem a mindennapokban is tovább élnek, és hozzájárulnak egy elfogadóbb, figyelmesebb iskolai közösség kialakulásához. Balogh Mihály
Alsózsolca, 2026.01.30.
Korály-Varga Renáta
