- Hungarikumok gyüjteménye – Magyar értéktár –Nemzeti érték
A csárda, a puszta „műintézménye”
lévén szerentséje a’ jó neveltetéshez, még arra a’ szemtelenségre is vetemedett, hogy aratásban, midőn innep napokon a’ betyárok a’ tsárdákon dőzsölni szoktak, az Ura mellöl éjtszaka el szökött, ’s ki világos ki virradtig a’ dorbézolokkal hellyehullyázott a’ szomszéd határon lévő tsárdában” – írja a Magyar Kurir 1803. július 8.-ám megjelent számában.
Bizony, a pusztai csárdáknak nem volt feltétlen jó hírük, ugyanakkor ne feledjük el, hogy…A csárda nem csak a féktelen dorbézolások helye volt, hanem megálló is a hosszú úton, amikor még gyalogszerrel, vagy igen lassú szekerekkel közlekedtek az akkor még nagyobbnak tűnő puszta világában. Csárda szavunk első írásos említése csak 1755-ből datálható. Elődét, a fogadót, vagy vendégfogadót azonban már a XII: századi oklevelek is említik. A csárdák múltja, legalább is az Alföldön, közelebbről pedig a Hortobágyon és Debrecen környékén, nem régebbi a török kiűzetésének éveitől, de még inkább a szatmári békekötést (1711) követő évtizedeknél, amikor már békésebb állapotok köszöntöttek be.
„Nagy tévedés volna tehát az útszéli csárdák eredetét török hatással, a keleti karavánszerájok utánzásával összekötni” – írja Zoltai Lajos 1930-ban megjelent, „Mikor keletkeztetek Debrecen határában a pusztai csárdák?” című írásában.
A vasutak kora előtt, a távoli pusztákon, vagy a falvak szélén épült csárdák igen fontos tényezői voltak a belföldi forgalomnak. A csárdák a pusztában félnapi járóföldre épültek egymástól.
A régi csárdák szerény, egyszerű építmények voltak. Az alföldi pusztai csárda két egymással szembenéző épületből állott. Az út egyik oldalán a kocsmaház a kármentős ivóval, az innen elérhető borospincével, a szoba-konyha-kamrás csaplárlakással volt teljesnek mondható.
Némelyik csárdánál egy-két szoba is épült a vendégek számára. Azonban a többi vendégszobás csárda, mint amilyen a nagyhortobágyi és kadarcsi, ritkaság számba ment.
A csárda elmaradhatatlan része az oszlopos tornác, ahol a pénztelen, szegény átutazók éjszakára meghúzhatták magukat. Az út másik oldalán a tágas szekérszínt találjuk, melybe két széles kapun lehetett bejárni. A csárda körül legalább 10 holdnyi rét is rendelkezésre állt, ahol a vendégek lovai legelhettek.
Debrecen város még az 1750-es években a lacikonyhák felállításához azért nem járult hozzá, mert a vásárokra járó nép, „régi szokása szerint eledelét magával hordja”. A csárdák tulajdonosai elég későn jöttek rá, hogy a vendégszobák megépítése és az étkezés biztosítása jövedelmező beruházás lehet.
A Hortobágy pusztán és a környék településeinek határában számos csárda működött. A ma is működők közül már 1752-ben ismert a Puszta nyugati kapujának számító Patkós csárda.
Ennek pandaja az 1731-ben már létező, régi nevén Fegyverneki, most pedig Látóképi csárda. Szintén működik ma is a Kadarcsi csárda, melyet 1760-ban Kőudvari csárda néven említenek.
Különösen nevezetesek voltak a több megye találkozási pontjánál épült csárdák, melyeket a betyárvilágban a közigazgatás emberei nehezen tudtak ellenőrizni. Ezek egyike a Sósok útja mellet, 1750-ben már álló Meggyes csárda, mely ma az egyetlen csárda-múzeum.
A Kishortobágyi csárda a Kisszegi határban 1740 táján épült és a betyárok kedvelt tartózkodási helye volt. A balmazújvárosi-csegei közút itt vezet át a folyón.
Forrás: Itthonrólhaza
- Február 2.: a vizes élőhelyek világnapja
Bár kevesen tudják, de február másodika a vizes élőhelyek világnapja. Ez 1971. óta van így, annak emlékére, hogy ezen a napon kötöttek nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek, elsősorban az ott élő madárvilág védelméért. Idén, 2023-ban ráadásul, pont egy vízi élőhelyi madár, a nádasokban, gyékényesekben élő barkós cinege lett az év madara.
A vizes élőhelyek a Föld egyik legnagyobb diverzitású természeti egységei. A vizes élőhelyek jelentős méretű területet borítanak az összes kontinensen, napjainkban a szárazföldek területének 6,4 százalékát teszik ki. Számuk az emberi beavatkozások hatására jelentősen lecsökkent. A még fennmaradt ilyen területek pedig az emberi tevékenységek hatására is érzékenyen reagálnak. Hazánkban a folyószabályozás után kialakult holtágak tudták leginkább átmenteni és megtartani a folyószabályozások előtti ökológiai rendszereket.
Ramsari egyezmény
A vizes élőhelyek átalakításának és pusztulásának felgyorsuló üteme hívta életre ezt a nemzetközi összefogást, mely az egyezmény létrehozásához vezetett. A Ramsari egyezmény az egyik legdinamikusabban fejlődő nemzetközi természetvédelmi egyezmény amelyben jelenleg 171 ország vesz részt.
Eredetileg a rohamosan csökkenő vízimadár-állományok megmentéséért kívántak a csatlakozni az országok, ám a tapasztalatok alapján hamar rávilágítottak arra a tényre, hogy önmagában az élőhelyek védelme nem elegendő megmentésükhöz, magát az ökológiai rendszert kell megőrizni, amely képes az ott előforduló állatfajok eltartására.
Az egyezményben a vizes élőhelyek magukba foglalhatják a tengerparti részeket közvetlenül a vizes élőhely területe mellett, valamint szigeteket és az édes vizeket is.
Hazánk 1979. augusztusában csatlakozott az egyezményhez, jelenleg 23 nemzetközi jelentőségű magyarországi vizes élőhely található a Ramsari Jegyzéken, összesen 180 000 hektár kiterjedéssel:
Balaton, Baradla barlangrendszer, Béda Karapancsa, Biharugrai halastavak, Bodrogzug, Csongrád-bokrosi Sóstó, Felső -Tisza, Fertő-tó, Gemenc, Hortobágyi NP, Ipoly völgy, Kardoskúti Fehér-tó, Kis Balaton, Kiskunsági tavak, Kolon-tó Izsáknál, Mártély TK, Ócsai TK, Pacsmag, Pusztaszeri TK, Rétszilasi tavak, Szaporcai Ó-Dráva meder, Tatai Öreg-tó, Velencei -tó, Dinnyési -fertő.
A hazai madárállomány egyik legszebb madara, a jégmadár. Nagyon sokan kedvelik gyönyörű tollazata miatt, ám kevesen tudják milyen célt is szolgál ez a tollazat. Tarka színe a védekezést és a megtévesztést egyaránt segíti.
A hasa színe, a száraz levelekre hasonlít, így a hal nem gyanakszik rá. Háta viszont olyan, mint a csillogó kék víztükör, ezért felülről nem veszik észre a ragadozó madarak. Egy-egy a vízhez közeli fán, vagy földbuckán telepszik meg és néha a víz fölé szállva, a víztükör fölött lebegve vadászik, a kis halakra. A mandarin réce is hasonlóan színpompás tollazattal rendelkezik, ám ő teljesen másra használja azt. A tőkés récékhez hasonlóan a tojó szürkés, barnás színezetű, a hím pedig színes, aminek a párzási időszakban veszi hasznát.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
- Farsangi hagyományok, szokások és finomságok: hangos ünnepléssel búcsúzunk a téltől.
„Felkötjük a farsang farkát” – mondták még jó ötven éve is az emberek, ha a farsangi időszakban meglátogatták a rokonokat, barátokat, ismerősöket, vagy szórakozni indultak. Farsang idején különböző szokásokkal, látványos eseményekkel próbálták elűzni a zord telet, de nézzük csak, mik a legfontosabb magyar farsangi szokások!
Már az ókori népekre is jellemző volt, hogy a tél végét és a tavasz kezdetét nagy ünnepélyekkel köszöntötték, ilyenkor szívesen bújtak különféle maskarákba. A kereszténység elterjedésével azonban Európában az ilyen típusú szokások szinte teljesen eltűntek, és csak jóval később, a középkor végétől jelentek meg újra. Miután az egyház az ősi pogány ünnepet keresztény tartalommal töltötte meg, a farsang népszerűsége megállíthatatlanul nőtt, ennek köszönhetően számos olyan tradíció, hiedelem alakult ki, amelyek közül több ma is népszerű.
A farsangi szokások az ünnepi időszak végére, „farsang farkára” összpontosulnak: a világ számos városában ekkor rendezik meg a híres parádékat, például a riói, vagy a velencei karnevált, Magyarországon pedig erre az időszakra esik a leghíresebb farsangi hagyomány a mohácsi busójárás.
Magyar farsangi tradíciók
A magyar farsangi szokások zöme néphagyományokra épül, elsősorban német eredetű tradíciókra. Mint minden jeles ünnephez, a farsanghoz is szervesen hozzátartoztak a jókívánságmondó és adománygyűjtő szokások. Ezekkel a farsangköszöntőkkel igyekeztek az emberek biztosítani az következő évre a jó termést, a szerencsét és az állatok egészségét. A mondókák, illetve a hozzá köthető szokások területenként eltérőek lehettek: néhány helyen a fiatalok jártak házról-házra, máshol a lepedőbe, medvebőrbe öltözött felnőtteket várták kolbásszal, szalonnával vagy farsangi fánkkal. Sajómercsén például a fiatal fiúk egy nyárssal a kezükben kopogtattak be az ajtókon, majd elszavalták ezt a mondókát:
Óh, óh farsang kedves idő
Elmúlt már az óesztendő,
Ez újban is vigadjanak,
Ha nem adnak szalonnát,
Farkas hordja a disznát,
Ha nem adnak tojáskát,
Girind (= görény) hordja a tyúkját.
A mondókák mellett a dramatikus játékok, valamint a maszkos-jelmezes felvonulások is elterjedtek országszerte. A halottas játékoknak, temetési paródiáknak különös jelentőségük volt a farsangi időszak végén, hiszen összekapcsolódtak a tél temetésével. Húshagyó kedden sok helyen szalmabábut (kiszét) vagy koporsót égettek, ezzel jelképesen is lezárták a farsangot. Természetesen a maskarák és a hozzájuk kötődő szokások tájegységenként nagyon eltérők: a Csallóközben élő legények például csoportosan járták az utcákat, női ruhát viseltek, katonának, koldusnak vagy menyasszonynak öltöztek. A fejükre harisnyát húztak, vagy bekormozták, belisztezték az arcukat. A házaknál nagy felfordulást csaptak, és közben egy kis ételt is próbáltak elcsenni a lakóktól.
Világörökségi értékünk: a mohácsi busójárás
Ha a farsangi alakoskodásokról van szó, sokunknak a mohácsi sokácok busójárása jut rögtön az eszébe. Ez a mulatság régen farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott, de az érdeklődők népes tábora miatt már 3 nappal korábban, csütörtöktől elkezdődnek a programok, idén ez február 24-re esik. Ilyenkor tartják a kisfarsangot, amikor a Jankelék, a „busónövendékek”, beöltözve járják a várost, és riogatják a járókelőket. Maga a felvonulás farsangvasárnap, február 27-én zajlik. Ezen a napon a felejthetetlen látványról akár több mint ezer télűző, jellegzetes fa álarcot öltő, birkabőrbe bújt felvonuló is gondoskodhat, hiszen rengeteg turista érkezik a kisvárosba. Az egyik legkedveltebb program az esti máglyagyújtás: a főtér közepén egy hatalmas, ház méretű máglyát lobbantanak lángra, hogy a busók és a vendégek körbetáncolják azt, miközben a hangos zenét időnként megtöri a török korabeli ágyúk hangja. Ez a különleges tradíció 2009-óta az UNESCO Emberiség Szellemi Kulturális Örökség reprezentatív listáján is szerepel.
Nemcsak a mulatozás, hanem a párválasztás időszaka is
A farsangi mulatságoknak igen fontos szerepük volt a párválasztásban is. Ilyenkor a lányok bokrétát adtak annak a legénynek, aki a szívükhöz a legközelebb állt, hogy ő a farsangvasárnapi táncesten a kalapjára tűzött virággal jelenhessen meg. Ha a fiú már hosszabb ideje udvarolt a lánynak, akkor azon sem lepődhetett meg, ha táncpartnere ellopta a kalapját, hogy rávarrhassa a bokrétát – ezzel jelképezve elköteleződését. Ezt a nyilvános színvallást gyakran a lánykérés követte.
A magyar paraszti életben az udvarlás, a házasságkötések és lakodalmak legfőbb ideje a farsang időszakára esett. Nem véletlen, hogy ez az időszak lehetőséget nyújtott arra is, hogy a vénlányokat és vénlegényeket – azokat az egyedülállókat, akik az adott közösség szerint már túllépték a házasságkötés ideálisnak tartott életkorát – kicsúfolják. Nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, ez a szokás a mai kontextusban már nem aratna osztatlan sikert.
Fontos megemlíteni a farsanghétfőn megrendezett asszonyfarsangot is, amely a nők körében népszerű táncmulatság volt. Ezen a napon a hölgyek korlátlanul fogyaszthattak alkoholt, nótázhattak és férfi módra szórakozhattak. Ezután húsvétig már tilos volt a mulatozás, a tánc, sőt, esküvőket sem lehetett tartani.
Kezdődjön a farsangi eszem-iszom!
A farsangi időszak alatt nagy lakomákból sincs hiány. Ilyenkor kerülnek az asztalra a gazdag, húsos levesek, a gulyás és a babgulyás. A főételek közül a borral sült, „részeges” húsok számítanak tipikus farsangi fogásnak.
Azonban a legklasszikusabb farsangi finomság a fánk, amely tájegységenként más-más formában köszön vissza.
A közkedvelt szalagos fánk mellett több helyen készítettek képviselőfánkot és forgácsfánkot is, de az almából vagy túróból készült változata is sokak kedvence.
Az ünnepi eszem-iszomhoz köthető a torkos csütörtök eredete is. A hagyomány szerint ezen a napon kell elfogyasztani minden zsíros, tartalmas ételt, hogy a nagyböjt alatt biztosan ne kerüljenek tiltott hozzávalók az ételekbe. Azzal kapcsolatban, hogy eredetileg a hamvazószerda előtti vagy utáni csütörtökről lehetett-e szó, megoszlanak a vélemények. Az újraélesztett tradíció – amelyhez évről-évre több étterem csatlakozik – Magyarországon a hamvazószerda utáni csütörtökre esik. Más országokban, például Olaszországban és Lengyelországban viszont egy héttel korábban rendezik meg a nagy lakomázásokat.
Forrás: Magyarország.hu
- Tudod, hogy mi célt szolgál ez az épület? A jövőben megmentheti az emberiséget
A termei 120 méter mélységben találhatók a felszín alatt. Vajon mi értékeset őriznek ott?
2008. február 28-án nyitották meg Norvégiában azt a földalatti magbunkert, ahol a világ minden tájáról 60 000 növényfajta vetőmagját helyezték el azért, hogy megvédjék a fontos élelmiszernövényeket (búza, rizs, árpa, borsó, bab) a járványoktól, globális katasztrófától vagy atomháborútól. Mára 1 millió fajta vetőmagot tárolnak a magbunkerben.
A globális felmelegedés gyors üteme miatt előforduló olvadások azonban érintik az újkor Noé bárkájának is nevezett bunkert, a magtárolóhoz vezető alagútba például 2017-ben be is szivárgott a víz. Ekkor az alagutat kijavították, majd 1 millió vetőmaggal töltötték fel a tárolót.
A 4,5 millió vetőmag eltárolására alkalmas bunker szerepe az, hogy bármilyen világkatasztrófa esetén megvédje a benne tárolt vetőmagokat, a biológiai sokszínűséget, ami nélkülözhetetlen a jövő számára.
Minden tárolt minta körülbelül 500 magot tartalmaz. Megtalálható itt számos nemzet terménye: sütőtök az Egyesült Államokból, vadbúza, amelyet a ,,búza-anyja”-nak is tartanak, perui burgonyafajták, valamint többek közt Mongólia, Marokkó, Mianmar és Új-Zéland más növényei is, a világ 2,4 millió fajtájának kétötöde.
„A növények sokfélesége az élelmiszer-előállítás alapvető eleme. A Svalbard Global Seed Vault nélkülözhetetlen biztonsági eszköz, hiszen segít megőrizni a biodiverzitást“ –
A világraktár az új változatok nemesítőinek is hátteret biztosít. A világon hajdan mintegy hétezer különböző növényt termesztettek, szakemberek szerint azonban jelenleg a kalóriák nagyjából 60 százaléka három fő gabonaféléből, a kukoricából, a búzából és a rizsből származik, így ha a klímaváltozás miatt rossz a termés ezekből, veszélybe kerül a világ élelemellátása.
A 2017-ben bekövetkezett vízbeszivárgás után a norvég kormány nagy fejlesztéseket hajtott végre, hogy a létesítmény teljesen biztonságos legyen. Erre a felmelegedés miatt fokozottan szükség is volt. 2009 óta évente 0,15 fokkal melegszik az örök fagyott talaj, 80 méterrel a felszín alatt. A 130 méter bejárattal rendelkező alagút teljesen vízszigetelve lett, és a magoknak szükséges -18 ° C hőmérsékletet fenntartó hűtőberendezés új épületbe költözött.
A magtároló úgy lett kialakítva, hogy egy áramkimaradás esetén is, az Északi-sark közelsége miatt lezárt állapotban legalább 200 évet tudjon átvészelni.
Forrás:Nevsedoma
- Újra hasznosíthatónak kell lennie a zöldségek és gyümölcsök csomagolásainak 2025-től
A zöldség és gyümölcs csomagolására felhasznált csomagoló- és címkézőanyagok mindegyikének újrahasznosíthatónak kell lennie 2025-től az Európai Unió tagállamaiban.
A szabályozás szerint az újrahasznosíthatóság fokát az energiahatékonysághoz hasonlóan egy A-tól E-ig terjedő skálán osztályozza az EU, és a legrosszabb, E minősítésű csomagolásokat 2030-tól ki fogják vezetni a piacról, az A-D osztályt pedig eltérő díjkötelezettség sújtja majd. A megfelelés érdekében a zöldségek és gyümölcsök csomagolásában és címkézésében fokozatosan át kell térni a biológiailag lebomló anyagok használatára, és az exportáló vállalatoknak is meg kell felelniük az előírásoknak.
A rendelet célja, hogy elejét vegye a csomagolóanyag-hulladékok dinamikus növekedésének, amelyet az EU 2030-ra 19 százalékosra jósol. Becslések szerint 2030-ra csak a műanyag csomagolóanyagok mennyisége 46 százalékkal nőne a jelenlegi ütem szerint. A szabályozás bevezetésével az Európai Bizottság szerint az ágazat 2050-re éri majd el a klímasemlegességet – közölte a szervezet.
Forrás:MTI
Alsózsolca, 2023. február 8.
