- A lápi póc lett a 2023-as év hala
A maximum 8–10 centis testhosszt elérő lápi póc őshonos és bennszülött halunk, amely itt alakult ki a Duna vízrendszerében. A Kárpát-medencén kívül csak a Duna alsó szakasza mentén és a Dnyeszter torkolatvidékén él. Jellegzetessége a sötéten foltozott barna szín, az oldalán húzódó rézvörös csík, a hosszú hátúszó és a lekerekített farokúszó. Táplálékát zömmel kisebb gerinctelen állatok, férgek, rákocskák, puhatestűek alkotják, de apróbb halakat is bekebelez.
Ahogyan a neve is elárulja, a növényekkel benőtt, álló vagy lassan áramló vizek adják az igazi otthonát. Hajdan tömeges volt hazánkban, de a lápok és mocsarak lecsapolását követően visszaszorult azok maradékaiba, a tőzegfejtők gödreibe meg a csatornákba. Tekintettel arra, hogy nagyon megritkult, a fennmaradásáról gondoskodni kell. Ezt hazánkban – mesterséges szaporítással és a szaporulat kitelepítésével – egy fajvédelmi program segíti.
Forrás: Magyar Haltani Társaság
- Az év madara 2023
Az MME tájékoztatása szerint a tavaly nyári internetes lakossági szavazáson a legtöbb voksot a barkóscinege kapta, így 2023-ban ez a faj lett az év madara.
A barkóscinege eurázsiai elterjedésű madár, Európa a faj elterjedési területének csak 15 százalékát teszi ki. Világállománya 1,5-3 millió pár, a magyarországi állomány 5400-6300 pár közé becsülhető. Védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.
Nem vonul, egész életét a természetes és a mesterséges vizek nagyobb kiterjedésű nádas-gyékényes élőhelyen tölti. Társas viselkedésű, állandó madarunk. Télen is a nádasokban figyelhető meg, ahol kisebb-nagyobb csapatokban a nád magját fogyasztja. Tavasszal és nyáron rovarokkal, apró csigákkal és pókokkal táplálkozik.
A melegedő és szárazabbá váló időjárás különösen kedvezőtlen kilátásokat jelent a barkóscinege élőhelyét jelentő nádasokra, amelyeket a klímaváltozáson túl a parti beruházások is veszélyeztetnek.
Fészeképítési sajátosságának köszönhetően költése segíthető varsababák, nádkontyok kialakításával a nádas-gyékényesekben.
Az MME 1979-ben indította el az Év madara akciót, melynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása.
Forrás: Magyar Madártani Egyesület
- Hulladékgyűjtő gátak Romániában
Hulladékgyűjtő gátakat szerelnek fel több romániai folyón a román-magyar határ mentén, hogy megakadályozzák az úszó hulladék átjutását Magyarországra.
A hidrotechnikai berendezéseket Bihar megye határ menti térségében szerelik fel a Berettyó, a Sebes-Körös és a Fekete-Körös egy-egy szakaszán. Az úszó hulladék összegyűjtésére alkalmas berendezéseket 2024 decemberéig kell felszerelni.
A világ vízgyűjtő területének mindössze 14%-át teszik ki azok a folyók, melyekben az élővilág, elsőrendűen a halak populációja nem szenvedett súlyos károkat.
A Szamoson és a Tiszán nagyobb a baj, előbbi Beszterce és Kolozsvár környékéről, utóbbi Ukrajnából is szállítja a szemetet. A Körösök vízgyűjtő medencéjének bihari szakaszát gyakrabban tisztítják és kormánytámogatással az Éren és a Berettyón is újabb hidrotechnikai berendezéseket terveznek felszerelni.
Romániában évek óta súlyos környezetszennyezést okoz, hogy több tonnányi műanyag palack és faanyag kerül a folyókba, melynek egy része átjut Magyarországra.
Forrás: Greendex Szemle
- Le kell mondanunk az őshonos fafajainkról?
A klímaváltozás szó olvasásakor sokan már fel sem kapják a fejüket. Érthető, mert egy nehezen megfogható. Lesz azonban, amit észreveszünk: a magyar erdők gyökeres átalakulását.
Hazánk őshonos erdőalkotó fafajait az Alföldtől a hegyekig mindenhol megtaláljuk. Pedig ha a tikkadt szöcskenyájak körüli lombos ligetekre gondolunk, akkor a magasba nyúló nyárasok vagy a szélesen terülő szúrós akácosok ötlenek szemünk elé. És hát egyik sincs itt túl régóta, ellenben nagyon jól alkalmazkodtak a hazai viszonyokhoz, és jelenlétük nem feltétlenül üdvös.
Az erdő vadja szereti ezeket, a méhészek talán még jobban, de a biodiverzitás szempontjából egy akácos rendkívül szegény, ha belépünk a sorok közé, szinte megduplázzuk a jelen lévő fajokat. A nyárfával hasonló a helyzet, csak az még tüzelőnek is hitvány.
„Telepítsünk őshonos fafajokat!”
– csattannak fel a környezetükért aggódók. Csakhogy ez nem ilyen egyszerű. A folyószabályozások és az egyre melegedő és aszályosabb évek együttesen ellehetetlenítik a honos erdőalkotókból álló telepítéseket. Pedig nem volt ez mindig így, ugyanis hazánkban igen nagy kiterjedésű pusztai tölgyesek élték világukat egészen a közelmúltig. A talajvíz 6–8 méteres csökkenésével azonban már nem tudták tartani a lépést a csemeték így egy-két zugtól eltekintve lassan eltűnnek az Alföld hatalmas matuzsálemei.
Hegyvidékeink egyelőre jobb helyzetben vannak, de az éghajlat változásával olyan betegségekkel kell majd szembenézniük, amelyekkel eddig nem találkoztak, a behurcolt idegenhonos fapusztítókról nem is beszélve. Lassan fel kell tennünk a kérdést, hogy érdemes-e a száz évvel ezelőtti viszonyainkra specializálódott fajainkat tovább életben tartani, vagy el kell engedünk a gyökereiket.
Forrás ÉLŐ BOLYGÓNK
A hó és a fagy a klímaváltozással egyre ritkább vendég Magyarországon, így joggal merülhet fel, hogy ha a tél enged szorításából, vajon az állatvilág is fellélegezhet? Vagy épp ellenkezőleg. Így pusztít az enyhe tél az állatok között.
Hazánk élővilága számára a tél jelenti a legnagyobb kihívást, ám a klímaváltozással a fagyos évszak is átalakul – nem biztos, hogy az őshonos állatok előnyére. Milyen módszerekkel vészelik át a hazai állatok a telet? Milyen nehézségek adódhatnak a télen a klímaváltozás hatására?
Magyarán tehát a klímaváltozás papíron ugyan enyhébb teleket eredményez, de a szélsőségek, a kiszámíthatatlan időjárás a gyakorlatban még pusztítóbb lehet, mint a havas, fagyos telek, amelyhez a hazánkban őshonos fajok nemzedékek ezrein át alkalmazkodtak.
A másik oldalon a helyben maradó állatok már most tapasztalhatják a vegetációs időszak megnyúlását, aktív időszakuk gyakran februártól novemberig tart – a nyugalmi időszak pedig lecsökken. A hatás szerteágazó: egyeseknek kifejezetten „jól jön”, mások alkalmazkodnak, és olyan fajok is lesznek, amelyek eltűnnek Magyarországról. Mindenesetre a klímaváltozás hatására a már most is enyhébb környezeti körülményekhez szokott inváziós fajok tömegei érkeznek, így a Kárpát-medence élővilága jelentősen átalakulhat a jövőben.
Forrás: 24.hu
Alsózsolca, 2023. január 11.
Antal László
