ÖKO HÍREK 2020. február

Ugyanis 1971-ben, ezen a napon írta alá 18 ország a Ramsari Egyezményt.

A dokumentum a vizes élőhelyek, a madárvilág védelméről szól

  • Az Év Rovara: Tavaszi álganéjtúró  (Trypocopris vernalis)

A Magyar Rovartani Társaság szintén online szavazást hirdetett meg az Év Rovara cím birtokosának kiválasztására. Három faj közül lehetett választani, a beérkezett voksok alapján az első helyen – a szavazatok 48%-val – a tavaszi álganéjtúró végzett, utána az ezüstös ősrovar (40%) végül pedig a selymes döglégy (12%) állt.

Az Év Rovarával főként dombvidékek és az alacsonyabb hegyvidékek ritkás erdeiben találkozhatunk. Ezeken a területeken meglehetősen gyakori faj, gyakran kerül szem elé, mivel ez a fémesen csillogó bogár nappal mászkál és röpköd. A tavaszi álganéjtúró 12–20 mm hosszú, szinte félgömbszerűen domború bogár. Színe fényes kék, kékeszöld vagy zöld: minél délebbre megyünk az országban, annál több a zöld színű egyed, és minél északabbra (és magasabbra), annál több a kék, sőt már szinte feketés bogár. Lábai erősek, tüskések, ásásra alkalmasak; ha enyhén ökölbe szorítjuk a kezünkbe vett bogarat, érezzük az erejét, amellyel igyekszik kiszabadítani magát. Főleg a déli lejtőkön növő meleg, ligetes tölgyeseket, karsztbokorerdőket kedveli; ebben eltér rokonától, az erdei álganéjtúrótól, mely a hűvösebb, zártabb, árnyasabb erdők lakója, bár a két faj élőhelye azért részben átfedheti egymást.

Forrás: Vadászerdo.hu

  • Az Év Gombája: Csoportos csészegomba (Microstoma protractum)

A Magyar Mikológiai Társaság 2020-ra ezt a pompás megjelenésű gombát választotta az Év Gombájának, mely piros színével a tavaszi erdők egyik ékköve. Általában nagyobb csoportokban terem, a csészék 2-4 cm hosszú nyél végén terülnek ki. Nem ehető, korhadékbontó faj. A termőtest 4-10 mm átmérőjű, nyeles csésze. Eleinte gömb alakban zárt, később csillagalakban, hegyes karéjokkal felnyíló, kívül fehér szőrős.

Forrás:Vadászerdő.hu

  • Hiúzok jelentek meg a Bükkben

Hiúzt láttak a Bükki Nemzeti Park területén, de pánikra semmi ok – tájékoztattak a park munkatársai.

„Az elmúlt hetekben két olyan lakossági bejelentés is érkezett igazgatóságunkra, amely arról szólt, hogy hiúzt pillantottak meg az út mentén az arra autózók. Igazgatóságunk működési területén belül fellelt nyomai, életjelei, ritkán kameracsapdás felvételei azt igazolják, hogy elsősorban a Bükk, a Heves-Borsodi-dombság és a szlovák–magyar határon, Nógrádban, valamint a Mátrában élnek rejtőzködő példányai. Országosan pedig a Börzsönyben, az Aggteleki-karszton és a Zemplénben is élnek magányos egyedei”

– írta a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága.

Pánikra semmi ok, a hiúz jobban fél az embertől, mint fordítva. A nyugodt erdőrészeket pedig nem szokták elhagyni önszántukból. A hiúz fokozottan védett állat!

Forrás: Bükki Nemzeti Park Igazgatósága

Alsózsolca, 2020. február 3.

Scroll to Top