A világ takarékpénztárainak 1924 októberében Milánóban rendezett nemzetközi konferenciáján Európa, Ázsia, Ausztrália 28 országa takarékpénztárainak küldöttei fordultak a világ takarékpénztáraihoz, hogy ünnepeljék a jövőben október utolsó munkanapján a takarékosság világnapját.
- KÁROSABB AZ AVARÉGETÉS, MINT GONDOLNÁD
Egy átlagos kerti tűz, melyben vegyesen égetünk avart, fűnyesedéket és gallyakat, óriási légszennyezést okoz. Ezt elsősorban a rossz légellátás, az alacsony égéshőmérséklet és a magas nedvességtartalom okozza. Például a növényi részekben lévő szén ugyan oxidálódik, de csak részben, és szén-dioxid helyett szén-monoxid keletkezik, amely kis mennyiségben is mérgező.
100 kg avar elégetésekor többek között ezek az anyagok keletkeznek:
- 5-7 kg szén-monoxid, amitől azonnali fejfájás, szédülés, émelygés törhet ránk, tartós hatásai között pedig szerepel a koszorúér-elmeszesedés kockázata, a szívinfarktus kockázatának növekedése.
- 10 mikrométernél kisebb levegőben lebegő részecskék, amitől asztmás rohamot lehet kapni, de felléphet légúti irritáció, szív- és érrendszeri zavarok, egyébként pedig rákkeltő, károsítja az immunrendszert, növeli a szívinfarktus, az agyérgörcs és a tüdőgyulladás kockázatát.
- 1,5-2 kg szénhidrogénekből, melyek szintén rákkeltők és az immunrendszert is károsítják.
- Ezek mellett még néhány anyag, amelyek károsíthatják például a légzőrendszert és a központi idegrendszert: nitrogén-oxidok, metil-etil-keton, etilbenzol, fenol, dibenzofurán.
A durva káros hatások mellett az égetés ráadásul pazarlás is. Az értékes szerves anyagból hamu lesz, ami csak korlátozott mennyiségben alkalmas talajerő-utánpótlásra, holott komposztálni is lehetne, amikor maradéktalanul elbomlanak a növényi részek és hasznos humusz keletkezik.
Forrás: levegő.hu
- ÚJRA EGÉSZ EURÓPA A HULLADÉKRA FIGYEL MAJD
A november 16–24. között megrendezésre kerülő Európai Hulladékcsökkentési Hét központi témája idén a környezettudatosság lesz.
Egész Európában, így Magyarországon is november 16–24. között rendezik meg az Európai Hulladékcsökkentési Hét című eseménysorozatot, amelynek ebben az évben a környezettudatos szemléletformálás lesz a központi témája.
Az Európai Hulladékcsökkentési Héten államigazgatási szervek, önkormányzatok, gazdasági társaságok, vállalkozások, civil szervezetek és magánszemélyek, valamint oktatási intézmények szerveznek önkéntes – a hulladékkezelés alapelveiről szóló, a környezettudatosság fontosságát kiemelő – programokat.
- MEGINT TÖMEGESEN HULLANAK A RAGADOZÓMADARAK
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az Agrárminisztériumhoz fordul, mert az elmúlt években újra megemelkedett a gondatlanul kezelt rágcsálóirtó mérgek miatti ragadozómadár-pusztulások száma Magyarországon.
A korábbi években gyakrabban, legutóbb három hete hallhattunk mérgezés miatt elpusztult sasokról, a ragadozókra irányuló illegális pusztításról. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek (MME), a természetvédelmi szervezeteknek és a hatóságoknak gyakran sikerült hatásosan fellépnie, így a hasonló esetek előfordulása jelentősen csökkent a 2011-2013-as időszakhoz képest.
Ezzel szemben az utóbbi két évben
„rohamosan nőtt a nem megfelelő módon alkalmazott rágcsálóirtó szerek következtében elhullott ragadozó madarak száma.
A legnagyobb gondot a kereskedelmi forgalomban is kapható brodifakum hatóanyag-tartalmú készítmények okozzák,”
amelyek képesek felhalmozódni a táplálékláncban, és blokkolják a gerinces szervezetek véralvadási mechanizmusát, így külső és belső vérzéseket okoznak, ami néhány napon belül a mérgezett állat kínhalálához vezethet.
A szer az engedélyezési okirat szerint csak kis dózisban, lakossági felhasználásra kizárólag beltéren vagy zárt etetőállomásokon használható, de a gazdálkodók a gyakorlatban ezt sok esetben sajnos figyelmen kívül hagyják: nagyobb mennyiségben és illegálisan alkalmazzák mezőgazdasági területeken, elsősorban a mezei pocok és a hörcsög gyérítésére.
Az irtószer nem megfelelő alkalmazása 2015-ben már komoly vadgazdálkodási kárt is okozott, 80 őz és 10 mezei nyúl pusztulásához vezetett Békés megyében. 2018 őszétől ugrásszerűen nőtt az ilyen mérgezés következtében elpusztult védett és fokozottan védett madarak száma.
Forrás: INFOSZTART.HU
- Madáretető ötlet újrahasznosítással
A madáretetés nem jelent nagy befektetést, különösen akkor ha az etetőt is magunk készítjük. Viszont ha szeretünk gyönyörködni a madarak látványában, rendkívül hamar megtérül.
A téli madáretetést általában az első éjszakai fagyokkal, körülbelül november elején szokás kezdeni, de ha még nincs kialakult “vendégkör” akkor akár szeptembertől lehet kezdeni a szokatást. A MME honlapján sok hasznos infót lehet olvasni etetésükről. Amit kiemelnék, hogy az eledel tartalmazzon olajos magvakat, zsiradékot és gyümölcsöt (pl. alma tökéletes), valamint az itatás fontos ilyenkor is. Ami a legfontosabb pedig, hogy ha elkezdtünk gondoskodni a szárnyasokról, ne hagyjuk abba! Ellenkező esetben ha odaszoknak és a nagy hidegben hoppon maradnak, komoly veszélybe sodorjuk őket!
Mosószeres flakon és hurkapálcika kombinációja
Madáretető üvegpalackból-profi barkácsolóknak
Konzerves dobozból, egyszerűen csak festve
Konzerves dobozból, spárgával körbetekerve
Parafadugóból, fém kupakokból készült tetővel
PET palackból, fakanállal kiegészítve
Forrás: zoldneklennijo.hu
- Madáretetők kihelyezése
Az időjárás változását figyelve ÖKO szakköröseinkkel rendbe tettük, felújítottuk etetőinket, és kihelyeztük őket iskolánk belső, védett udvarán. A napraforgó beszerzése után, megszerveztük a folyamatos, szakszerű etetést is.
Alsózsolca, 1919. november 2.
