- Az év rovara 2019
A havasi cincért választották meg a szavazók a 2019-es év rovarának, közölte a Magyar Természettudományi Múzeum.
Aki már látott havasi cincért, aligha téveszti össze más hazai bogárfajjal
Kirándulni tavasszal és nyár elején a legjobb. A bogarászoknál is ez a csúcsszezon: a legtöbb fajjal ekkor találkozhatunk hazánk tájain. Júliusban már nagy a hőség, és a bogarak száma a kánikula idején napról napra csökken. Magasabb hegységeink erdeit azonban mégis érdemes ilyenkor felkeresnünk – júliusban rajzik ugyanis Magyarország egyik legszebb bogara, a havasi cincér.
Ezt a rovart aligha lehet bármivel összetéveszteni, és az is könnyen felismerheti, aki korábban csak képen látta. A 3–4 centi hosszú bogár alapszíne fakó égszínkék, melyet bársonyos fekete foltok tarkítanak. Csápja jellegzetes: a legtöbb csápíz végét fekete szőrbojt díszíti. A karcsú hímet könnyen felismerhetjük arról, hogy a csápja sokkal (akár kétszer is) hosszabb, mint a teste, a vaskosabb nőstényé viszont éppen csak túlér a szárnyfedők végén.
A havasi cincér lárvái – mint a cincérekéi általában – nem túl régen elhalt fában fejlődnek, főleg a bükk törzsében és vastagabb ágaiban. A kifejlett bogarat is bükkösökben láthatjuk leginkább. Ahol éppen nem vágják az erdőt, a lábon álló, de halott vagy a kidőlt fákon érdemes keresgélni, viszont a legbiztosabban nagy farakásokon gyűlnek össze a havasi cincérek – néha akár tucatszámra is.
Általában délelőtt 10 óra körül kezdenek mozgolódni, ilyenkor a farakás napos oldalán tartózkodnak, vagy a levegőben röpködnek; azután amikor már szinte kibírhatatlan a hőség, átvonulnak az árnyékos oldalra. A hímek kis territóriumokat jelölnek ki maguknak, amelyeket bőszen védeni igyekeznek a hím vetélytársakkal és más bogarakkal szemben; néha még a közeledő embert is heves „csápolással” próbálják meg elijeszteni. A nőstényeket azonban a közelükbe engedik, és gyorsan párosodnak velük.
A megtermékenyített nőstény az elhalt fa parányi réseibe rakja a petéit, ahonnan a kikelő lárvák hamar berágják maguk a mélyebb részekbe. A felnőtt bogarak élettartama csupán 10 nap körüli, bár a nőstények néha három hetet is megérnek, de ez idő alatt nem is táplálkoznak (a lárvakorukban felhalmozott tápanyagokat élik fel). A lárvák viszont 3–4 évig fejlődnek a fa mélyén, majd az utolsó évükben visszajönnek a kéreg alá, és ott bebábozódnak.
Az erdőben nyárig otthagyott farakás messziről csábítja a havasi cincéreket, de sajnos ez halálos csapda is: az ott lerakott peték a fa feldolgozása során megsemmisülnek, és a ki nem kelt utódok hiányozni fognak a következő nemzedékből.
- KÉTMILLIÓ KILÓNYI ROVART KAPUNK A NYAKUNKBA, HA KIIRTJUK A FECSKÉKET
Tény, hogy sok cikk foglalkozik mostanában a fecskékkel. DE! A kis költöző madarak tavaszi visszatérése előtt minél több embernek meg kell tudnia: ha nem vigyázunk rájuk, két éven belül eltűnhetnek Magyarországról, s évente kétmillió kilónyi – a fecskék által eddig elpusztított – kártékony rovart kapunk a nyakunkba. Aki csak tudja, figyelmeztesse a környezetében élőket a fecskék védelmének fontosságára, és ne hagyja bántani őket!
Drasztikusan csökkent a fecskék száma Magyarországon.
Ha nem történik jelentős változás, akkor hazánkból 2020-ra eltűnhetnek a fecskék, pedig ők jelenthetnek biológiai védelmet a rovarok által terjesztetett betegségekkel szemben is
– nyilatkozta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.
Minden egyes fecske, amíg Magyarországon van, minimum 1 kilogramm rovart eszik meg, s ha egy-két millió fecske hiányzik hazánkból, egy-két millió kilogramm rovar „marad a nyakunkon”.
Füsti fecskék. A Magyar Madártani Egyesület közlése szerint április és május kiemelt fecskevédelmi időszak, amelyben a lakosságnak óriási szerepe és felelőssége van. A napjainkra teljes egészében városiasodott, sárfészket építő fecskék állománycsökkenésének megállítása, megfordítása a meglévő természetes fészkek és telepek fokozott védelmével – a fészekleverések hatósági bejelentésével –, valamint az ezek mellé kihelyezett műfészkek, sárgyűjtőhelyek létesítésével érhető el
A fecskék által fogyasztott rovarok közé tartozik szinte az összes mezőgazdasági kártevő, illetve azok a szúnyogfajok, köztük az újabb betelepülők, amelyek akár halálos betegséget is terjeszthetnek.
Orbán Zoltán arra is figyelmeztetett, hogy a fecskeállomány eltűnésével Magyarország természetes biológiai védekezési potenciálja csökken a klímaváltozás körülményei közepette.
„A legfontosabb állománycsökkentő tényező a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítás, -pusztítás, illetve az agrárkemizálás.
A második helyen áll a klímaváltozás, és Magyarországon teljesen megdöbbentő módon a harmadik helyen belép a lakosság fecskék iránti toleranciájának csökkenése”
– sorolta az okokat Orbán Zoltán.
A figyelmeztetéseik és a törvények ellenére évről évre egyre nagyobb mennyiségben verik le a fészkeket, szinte mindig a költési időszak közepén. Ekkor elpusztul a tojás, a fióka, és gyakran a kotló madár is. A természetvédő hozzátette:
a tömeges elkövetések hátterében szinte mindig az önkormányzatok állnak.
A fecskefészkeket általában azért verik le, mert azt mondják, hogy a fecskeürülék veszélyt jelent, ugyanakkor az semmivel nem jelent nagyobb veszélyt, mint bármilyen más ürülék
Tömpe László tűzoltó kiszabadít egy sarlósfecskét (Apus apus), ami beakadva lóg egy damilon Nagykanizsa egyik emeletes házának repedezett vakolatú falán 2011. június 23-án
„A településen össze nem szedett sok tonnányi macska- és kutyaürülék sokkal nagyobb kockázatot jelent” – mutatott rá Orbán Zoltán, hozzátéve, hogy a fecskeürülék potyogása egy nagyon egyszerű eszközzel, a fészek alá felhelyezett, körülbelül kéttenyérnyi fém, fa vagy műanyag lappal, úgynevezett fecskepelenkával megakadályozható.
Az emberek sokszor csupán azért verik le a fészkeket, mert a madarak csicseregnek, ami zavarja őket.
Azzal nem számolnak, hogy ha eltűnnek a fecskék, akkor a rovarok ellen be kell vetni a kémiai idegmérgeket. Ezek minden rovart elpusztítanak, többek között a beporzó rovarokat is, és a vízbázison, a táplálékon keresztül az emberi szervezetbe is bejutnak, és minket is megmérgeznek – figyelmeztetett a természetvédő, aki szerint a fecskék védelmében a lakosság toleranciájának növelése mellett fontos lenne, hogy változtassanak a szúnyogirtás szabályain is, a jelenleg 4-5-6 százalékos biológiai szúnyogírást 100 százalékra kellene növelni.
„Próbáljunk meg együtt élni a fecskékkel!” – kérte a lakosságot Orbán Zoltán, emellett felhívta a figyelmet arra is,
ha bárki azt tapasztalja, hogy a fecskefészkekben kárt tesznek, akkor okostelefonon rögzítse, és jelezze az illetékes megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztályának.
- FIÓKÁT TALÁLTAM! – MIT TEGYEK?
Áprilistól augusztusig tart a fiókaszezon, ilyenkor rengeteg bejelentést kap a Magyar Madártani Egyesület megmentendő madarakról. Pedig a legtöbbjük nem árvult el, ezért a legnagyobb segítség számukra az, ha nem fogjuk be, ha pedig már megtettük, a megtalálás helyén mielőbb elengedjük őket!
Teljes és részletes magyarázatot a fiókatalálás utáni teendőkről a Magyar Madártani Egyesület honlapján lehet olvasni egy érdekes cikkben, benne fotókkal és videókkal. Bevezetésül érdemes elolvasni az alábbi összefoglaló táblázatot
- 2019. május 10.
A Madarak és Fák Napjának célja, hogy különböző megemlékezésekkel, rendezvényekkel a társadalom, különösen az ifjúság természetvédelem iránti elkötelezettségét kialakítsa, elmélyítse.
Időpontja a hatályos természetvédelmi törvény szerint minden év május 10-e. A hagyomány immáron több mint száz éves.
Megszervezésének közvetlen előzménye a hasznos madarak védelme érdekében 1902-ben kötött párizsi egyezmény, mely után Chernel István ornitológus még ebben az évben megszervezte az első madarak és fák napját.
- A Vöröskereszt Világnapja
1859. Solferino. A háború áldozatainak megkülönböztetés nélküli, intézményes nemzetközi védelme a XIX. század második felében vált megvalósítható és mozgósító programmá. A történelmileg szükségszerű lépést az 1859-ben lezajlott Solferinói csata ösztönözte. Az ütközet, amely az osztrák és az egyesített francia-szárd haderők között zajlott, óriási áldozatokat követelt. Henry Dunant svájci üzletember a csatatéren látva a negyvenezer halottat és sebesültet, megrendülten kereste a segítségnyújtás lehetőségét. A szomszédos falu lakosaiból önkéntes segélycsapatokat szervezett, amelyek nemzetiségre való tekintet nélkül vettek részt az ápolásban, segítségnyújtásban. E megrendítő élmény késztette Henry Dunant-t arra, hogy javaslatot fogalmazzon meg a háborúk áldozatainak védelmére és kezdeményezze egy segélyszervezet létrehozását. Így indult – 150 éve – egy eszme, melynek hatására megalakult a humanitárius mozgalom, a Vöröskereszt (1863.)
A vörös kereszt (a svájci állampolgárságú kezdeményezők a svájci zászló – piros alapon fehér kereszt – inverzét – fehér alapon vörös keresztet – javasolták a megalakuló mozgalom jelképének. Ezek után a különböző országokban sorra alakultak a nemzeti társaságok, amelyek a humanitárius eszmét és a jelképet elfogadva célul tűzték a segítségnyújtást, kezdetben elsősorban a háborúk sérültjeinek. A Magyar Vöröskereszt 1881-ben jött létre. Megalakulását a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága 1882. évben ismerte el. A Magyar Vöröskereszt 1921-től tagja a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének.
Alsózsolca, 2019. május 6.
