- Mi is az az Öko iskola?
Ökoiskola és Örökös Ökoiskola cím elnyerése
Célja:
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Földművelésügyi Minisztérium – a hazai és a nemzetközi tapasztalatok alapján – nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az iskolás korosztály sajátos, korcsoportjának megfelelő élményekre és tapasztalatokra építő, azaz tevékenységorientált környezeti és fenntarthatóságra nevelésben részesüljön.
A fenntarthatóság elveinek és gyakorlatának, valamint a környezettudatosságnak az iskolákban és kollégiumokban történő minél hatékonyabb megjelenése érdekében az oktatásért és a környezetvédelemért felelős tárcák 2004-ben közösen létrehozták az „Ökoiskola” címet, melyet 2005 óta minden évben pályázat útján nyerhetnek el a nevelési-oktatási intézmények.
A Cím azon nevelési-oktatási intézmények elismerése, amelyek intézményi keretek között átgondoltan, rendszerszerűen és mindennapi gyakorlatként foglalkoznak a környezettudatossággal, a fenntarthatóságra neveléssel, a környezeti-, és egészségneveléssel.
A Cím adományozása kapcsolódik az ENSZ „A fenntarthatóságra nevelés 2005–2014” évtizedének programját követő magyarországi vállaláshoz: ld. Globális Fenntarthatóságra Nevelési Akcióprogram
. A Cím pályázati rendszerének kimunkálása az ENSI (Iskolai Környezeti Kezdeményezések) nemzetközi hálózat több évtizedes tapasztalatai alapján történt. Ökoiskola cím pályázati felhívás
Tárgya:
A kidolgozott kritériumrendszer alapján tevékenykedő intézmények számára az Ökoiskola valamint az Örökös Ökoiskola cím elnyerése. A címet elnyerő intézmények oklevelet kapnak. Az oklevelet az EMMI köznevelésért felelős államtitkára és az FM közigazgatási államtitkára közösen adják ki. A pályázaton elnyert Cím nem jár együtt költségvetési támogatással. Az elnyerhető Címek száma korlátlan.
A Cím alkalmazhatósága:
- A Címet elnyerő intézmények oklevelet kapnak, mely igazolja, hogy az intézmény jogosan használja az Ökoiskola címet és logót.
- Az Ökoiskola címet a nyertes pályázó 2017. január 1-től 2019. december 31-ig használhatja.
- A Cím birtokosa a Magyarországi Ökoiskola Hálózat tagja lesz, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere bővül, a hálózat programjai segítik szakmai fejlődését.
- A nemzetközi kritériumokkal összhangban kialakított magyar Ökoiskola és Örökös Ökoiskola cím a 6-19 éves korosztály nevelési-oktatási intézményeinek megkülönböztető minőségjelzője, mely vonzóbbá teheti az intézményt a szülők számára, és pozitív külső visszajelzést nyújthat az intézmény tevékenységéről a fenntartó, valamint az intézmény társadalmi környezete, települése, partnerei számára.
- A központi közigazgatás által létrehozott és felügyelt Hálózat intézményei nagyobb eséllyel vehetnek részt a környezeti nevelési, valamint a fenntarthatóság pedagógiájával kapcsolatos pályázatokon.
- A Cím a hároméves periódus végén újabb pályázat útján tartható meg. Amennyiben az utolsó cím elnyerése óta fenntartóváltás történt, az Adatlapon nyilatkozni kell arról, hogy az iskolavezetés folyamatosnak tekinti-e a címet. Amennyiben nem, akkor első pályázóként nyújthatja be a címpályázatot.
- Az Örökös Ökoiskola címet elnyert pályázók visszavonásig használhatják a címet.
- Az intézmények Címnek megfelelő tevékenységét az oktatásért valamint a környezetügyért felelős tárcák (a jelen pályázat kiírásának időpontjában az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Földművelésügyi Minisztérium), illetve az általuk felkért szakemberek ellenőrzik a Cím használatának ideje alatt
A pályázat elbírálása A pályázatokat az EMMI és az FM által közösen kijelölt, 5 fős Értékelő Bizottság bírálja el szakértők bevonásával. A titkársági feladatokat az OFI látja el.
A támogatási döntés
Az Értékelő Bizottság a 2016. október 31-ig támogatási javaslatot tesz a támogató részére. Az EMMI köznevelésért felelős helyettes államtitkára az Értékelő Bizottság javaslata alapján támogatási döntést hoz. A nyertes pályázók listáját a lebonyolító szervezet az Ökoiskola Hálózat honlapján) közzéteszi. Az Ökoiskola cím, valamint az ezzel járó oklevél ünnepélyes átadásáról a nyertes pályázókat külön értesítik.
- Végre tudják, pontosan hol telelnek a magyar gólyák
Három kontinensen, mintegy 8 ezer kilométeres vonalon szétszóródva telelnek a magyarországi fehér gólyák – derül ki a rajtuk elhelyezett műholdas jeladók adatainak elemzéséből.
Miközben néhány kockázatot vállaló madár Magyarországon fagyoskodik a régen látott hidegben, többségük a szokott módon Afrika középső régiójában, elsősorban Csádban és Szudánban telel. Két jeladós gólya azonban kétszer ilyen messze, a Dél-Afrikai Köztársaságig repült, ami több mint 8 ezer kilométeres odautat jelent – közölte az MTI-vel hétfőn a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
Az MME tájékoztatása szerint ezek a pontos információk annak köszönhetők, hogy az egyesület munkatársai hatvan fehér gólyára szereltek műholdas jeladót az elmúlt öt évben. Sokatmondó adat azonban, hogy ezek közül jelenleg kevesebb mint tíz adó aktív, azaz az eszközök esetleges meghibásodásának esélyét is figyelembe véve már csak a megjelölt gólyák mintegy 20 százaléka lehet életben – figyelmeztet az MME.
A szakemberek szerint a műholdas követésnek köszönhetően néhány év alatt többet lehetett megtudni a faj vonulási és telelési viselkedéséről, mint az ezt megelőző több mint száz év hagyományos – az adatgyűjtéshez a madár ismételt kézbevételét igénylő – gyűrűzéssel.
Kiderült, hogy a fiatal fehér gólyák az ivarérés évei alatt gyakran haza sem jönnek, a nyarat Kis-Ázsia térségében töltik, de fény derült a talán legkorábban, már februárban visszatérő gólya titkára is: Báró gyorsaságának oka, hogy Afrika helyett csak Izraelig vonul.
A GPS-adatokból tudható, hogy az egyes példányok telelőhely-választása akár évenként változhat. Idén ősszel az is kiderült, hogy a délre vonulást hosszabb időre megszakíthatják olyan kedvező események, mint egy sáskajárás a Szahara déli, Száhel övezetében.
A szakemberek azt is megtudták, hogy a magyarországi állomány fő telelőterülete Csádban és Szudánban van, ám a gólyák akár úgy is dönthetnek, hogy folytatják útjukat és az afrikai kontinens legdélebbi térségéig repülnek, ahonnan visszatérve több mint 20 ezer kilométert crepülnek fél év alatt – hívja fel a figyelmet az MME közleménye.
A múlt héten két jeladós fehér gólya pusztulására és ennek okaira is fény derült, ismételten jelezve, hogy milyen veszélyek fenyegetik mind az itteni telelés kockázatát felvállaló, mind a vonuló példányokat.
A Január nevű áttelelő madár január 12-én pusztult el, tetemét a Fővárosi Állat- és Növénykertben Sós Endre vezető állatorvos vizsgálta meg. Az elhullás oka a madár emésztőrendszerében a táplálékállatok szőréből és egyéb emészthetetlen részeiből képződött úgynevezett bezoár okozta gyulladás és elzáródás volt, melynek kialakulása valószínűleg a főként kisrágcsálókból álló táplálkozásra vezethető vissza. Mindazonáltal a gólyák túlnyomó többségének az ilyen emészthetetlen táplálék-összetevők nem okoznak gondot, ezektől (a baglyokéhoz hasonló) napi többszöri köpeteléssel probléma nélkül megszabadulnak – közölte az MME.
Az MME tájékoztatása szerint az egyik leghíresebb jeladós fehér gólya, az időjárás-jelentésekben is bemutatott Veca Afrikában került bajba. Adója január 9. óta ugyanarról a helyről sugározta a jeleket, amiből a pusztulására lehetett következtetni. A madarászok nemzetközi közösségének köszönhetően alig néhány nap alatt sikerült megszervezni, hogy valaki Zambiában ellenőrizze a GPS-koordinátákat, így derült ki, hogy Veca valószínűleg orrvadászat áldozata lett.
Annak ellenére, hogy az áttelelés rendkívül kockázatos döntés, az itt maradó gólyák rendkívül jól bírták a telet az elmúlt években és a mostani kemény fagyok idején is. Többségük az alapvetően szükségtelen emberi segítség nélkül vészeli át a fagyos hónapokat, a Januáréhoz hasonló elhullásról eddig nem volt hazai adat.
A megjelölt állatok megfigyelésében a lakosság is részt vehet: az MME által működtetett jeladosmadarak.mme.hu honlapon bárki nyomon követheti nemcsak a fehér gólyák, de további 17 madárfaj csaknem 300 egyedének mozgását – közölte a madártani egyesület.
Alsózsolca, 2017. január 26.
