Március

VÍZ-Világnapja előtt

DIVAT A VÍZPAZARLÁS? – 2700 LITER VÍZ – ENNYI KELL EGYETLEN PÓLÓ ELŐÁLLÍTÁSÁHOZ

Világszerte súlyos problémát okoz a tiszta, iható ivóvíz hiánya. Mindennek ellenére a vízszennyezésnek és pazarlásnak mégsem sikerül igazán gátat szabni. Elég csak arra gondolni, hogy egy póló előállításához körülbelül 2700 liter vízre van szükség. 

Egyetlen póló előállításához körülbelül 2700 liter vízre van szükség, és évente 80 milliárd darab ruhát gyártanak. A ruhák 73 százaléka hulladéklerakókban végzi, ez pedig 53 millió tonna hulladékot jelent évente. Valamennyit közülük azonban elégetnek, a Burberry divatház 2017-ben 35,5 millió dollár értékű el nem adott terméket égetett el. Egyre több márka alkalmazza ezt a módszert.

Rengeteg víz kell egyetlen póló előállításához

LEGYEN DIVAT A FENNTARTHATÓSÁG!

Stella McCartney már jóval a fenntartható divat berobbanása előtt megteremtette ezt a vonalat a márkájában. 2001-ben az emberek szkeptikusak voltak, azonban McCartney ennek ellenére nagy sikert ért el, mivel nem áldozta fel a stílust a fenntarthatóságért. A kollekcióinak darabjai műbőrből, műszőrméből vagy újrahasznosított poliészterből készülnek.

Az elmúlt években a fenntartható és környezetbarát formatervezés kulcsfontosságú lett.

Sokan olyan márkákat építenek, amelyek önmagukban a tudatosabb megközelítést alkalmazzák. A céljuk az, hogy kevesebb kémiai összetevővel dolgozzanak, inkább természetes anyagokhoz nyúljanak, de mindeközben stílusos és innovatív maradjon a termék.

Divatba kellene hozni a fenntarthatóságot

Azonban mi, fogyasztók is segíthetünk ennek felgyorsításában, ha nem vásárolunk azoktól a márkáktól, amelyek nem környezetbarát termékeket kínálnak. 

Forrás: Élő bolygó

Zöld március – Energiatakarékossági világnap és Föld órája

Március az energiatakarékosság hónapja, március 6-án van ugyanis a nemzetközi energiatakarékossági világnap, március 29-én pedig a Föld órája.

Energiakészletünk csökken, míg igényeink az árakkal együtt növekednek, környezetünk károsodik, pusztul, ezek a problémák mára az egész földet érintő gondokká nőttek. Éppen ezért a környezettudatosság, energiatakarékosság és fenntarthatóság jegyében számos akciót hirdetnek, mivel rendkívül fontos, hogy egyénileg, sőt globálisan is figyeljünk környezetünkre. A kezdeményezések célja az, hogy az emberek világszerte ráébredjenek arra, földünk készletei végesek, valós veszélyt jelent az energiapazarlásból kiinduló éghajlatváltozás.

Csökkenteni kell az energia felhasználását, ökológiai lábnyomunkat, hiszen a felnövekvő generáció számára mutatunk példát! Csatlakozzon ön is egy fenntartható világért valamely kezdeményezéshez!

Forrás:FH Színes  H A

A WWF Föld Órája egy világméretű önkéntes kezdeményezés, amely megpróbálja felhívni az emberek, vállalatok, intézmények, kormányok figyelmét a környezetszennyezés és a túlfogyasztás okozta problémákra. Az akció keretében arra kérik a résztvevőket, támogatókat, hogy minden év márciusának utolsó szombatján este világszerte kapcsolják le egy órára a fölösleges világítást és áramtalanítsák a különféle elektromos készülékeket.

Az év gombája a bronzos vargánya lett – 2019-ben

Hagyománnyá vált, hogy a különböző szakmai szervezetek minden évben megválasztják a maguk szakterületén belül az adott év élőlényét. Így létezik az év madara, emlőse, rovara, fája, kétéltűje, hala, mint ahogy megválasztják az év gombáját is, ami ezúttal a bronzos vargánya lett.

Az év élőlénye mozgalom célja elsősorban az ismeretterjesztés, hiszen az aktuális év adott élőlényeiről sok-sok információ jelenik meg, népszerűsítő kampányok, programsorozatok szólnak róluk.

Ezek a kiemelt fajok a megismerésen keresztül hozzájárulnak a természettudatossághoz, illetve a környezeti neveléshez, elsősorban a jövő nemzedék szemléletformálásához.

A 2019-es év gombájának a tinóru nemzetségbe tartozó bronzos vargányátválasztották. A gomba  magyar fajnevét a sötétbarna kalapján lévő bronz színű foltokról kapta. Ehető, ízletes csemegegombának számít, húsa fehér, aminek a színe nem is változik, jellegzetes gombaszagú és ízű. Melegkedvelő, dombvidéki faj, nyáron és kora ősszel terem.

A termőtestek változatos méretűek, az 5-30 centis kalapátmérőig minden méret előfordulhat. A kalap félgömb alakú, teljesen nem terül ki, nagyon húsos széle sokáig aláhajló. A fiatal gomba felszíne molyhos, később sima. Tönkje vaskos, hasas, esetleg hengeres, 5-15 cm hosszú, 5-10 cm vastag, színe barnás, a kalap felé világosodik, rajta a felső harmadban sűrű

A 2019-es év gombájának azért választották a bronzos vargányát, mert az erdei ökoszisztémában fontos szerepet tölt be. A tinóruk együtt élnek a fákkal, gyakran a társfa azonosítása segít a tinóru meghatározásában. A bronzos vargánya a tölggyel és a bükkel alkot gyökérkapcsolatot.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

2019 év madara – a gólyatöcs

A gólyatöcs, egyik szép régi nevén – a székigólya, nem véletlenül kapta ezt a népi elnevezést. Hosszú lábával és csőrével, fekete-fehér színével valóban miniatűr fehér gólyához hasonlít.

A három választható madárfajra (gólyatöcs, gulipán és nagy póling) érkezett 8993 voks közül a gólyatöcs kapta a legtöbbet, így lett ez a faj az idei év madara.

2019 év madara – a gólyatöcs (Fotó: Orbán Zoltán)

Megjelenés

A hím homloka, torka, nyaka és alsóteste fehér, a fejtető, a tarkó, a nyak hátsó része, a hát, a váll ás a szárnyak feketék. A tojó fején és nyakán több a fehér, hátuk pedig barnásfekete. Vékony, fekete csőre hosszú. A gólyatöcs piros lábai rendkívül hosszúak (tudományos neve, a Himantopus szíjlábút jelent).

Élőhely

Legfontosabb magyarországi élőhelyei a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon találhatók. A faj itt találja meg azokat a sekély, csak 20-25 cm mély szikes tavakat és öntésterületeket, ahol hosszú lábaival a vízben gázolva táplálkozni, a kiemelkedő szárazulatokon pedig költeni tud. Vonulási időszakban bármely sekély vizű élőhelyen: halastócsapolásokon, belvizes szántókon, gyepeken is találkozhatunk vele. A szikes tavak megfogyatkozásával a gólyatöcs ezeket az alternatív vizes élőhelyeket is mind gyakrabban használja fészkelőhelyként.

Táplálkozás

Főleg vízi rovarokat és más gerincteleneket, elsősorban alacsonyabb rendű rákokat szedeget össze a víz színéről és a parti iszapfelületről.

Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

VASÁRNAP ÉJFÉLIG LEHET REGISZTRÁLNI A TESZEDD! AKCIÓRA

HULLADÉK

2019. MÁRCIUS 1.

Vasárnap éjfélig lehet regisztrálni a március 18-tól 24-ig tartó, immár nyolcadik TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért! akcióra.

Az esemény szervezője, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az egyhetes márciusi rendezvénnyel is csökkenti az illegális lerakók számát, pályázatokkal és szemléletformáló akciókkal segíti a termelődő hulladék mennyiségének mérséklését, a megfelelő hasznosítást – idézi a tárca közleményét az MTI.

A 2011 óta hagyományosan megszervezett TeSzedd! akció mára Magyarország legnagyobb önkéntes mozgalmává vált.

A kampány évről évre növekvő számú résztvevőt ér el, mozgósító ereje Európában is a legsikeresebb környezetvédelmi akcióvá vált. A kezdeményezéshez eddig összesen közel 1 millió ember csatlakozott, a rendezvénysorozat ideje alatt a korábbi években 11,1 ezer tonna szemetet gyűjtöttek össze országosan 1500-2000 helyszínen.

Az eseményre regisztrálni  a teszedd.hu oldalon lehet.

ELTŰNT A LILLAFÜREDI VÍZESÉS

VÍZ

2019. MÁRCIUS 28.

Az aszályos, csapadékhiányos időszak miatt teljesen kiszáradt a lillafüredi vízesés. A problémát ráadásul tetézi, hogy középtávon sem várható esőzés. 

Az elmúlt hetekben az átlagosnál magasabb léghőmérsékletek jellemezték Közép-Európa időjárását, ugyanakkor ezt a meleg időszakot több kisebb lehűlés szakította meg, ráadásul a lehullott csapadék mennyisége jelentősen elmaradt az átlagostól.

A száraz időben a talajok felső rétegeinek víztartalma fokozatosan csökkent, míg az alsóbb rétegek nedvességtartalma csak kisebb mértékben változott.

Az aszályos időszaknak sok következménye van; ezek egyike, hogy eltűnt a víz a lillafüredi vízesésből.

Teljesen száraz a lillafüredi vízesés medre Fotó:Borsod Online/Kozma István

„A mezőgazdasági területeink alig két százalékán van kiépített vízpótló öntözés, így az élelmiszer termelésünkhöz szükséges víz mennyiségét szinte csak a csapadék mennyisége határozza meg. A talajnak nagy a szerepe a szélsőséges vízháztartási helyzetek kockázatának csökkentésében és káros következményeinek mérséklésében. Egy jó minőségű talaj pufferközegként üzemel, ami belvízveszélyben vizet tud befogadni, aszály idejére vizet tud raktározni, hiszen a felső 1 méterben a lehulló átlagos csapadékmennyiség közel kétharmada tárolódik. Ezért a talajban történő víztározás lehetőségének kihasználása mára szinte létkérdéssé vált” – adta hírül a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Forrás: Borsod Online