Január

 

  • 2019 JANUÁR – A HÓNAP FOTÓJA

A fotográfia egyik legkifejezőbb változata színek nélkül, csak a forma és a fény-árnyék hatások segítségével rajzolja ki a megörökítendő témát. Az Alacsony-Tátrában, a Liptómáriai-víztározónál készült tükröződő tájképet emelte ki, így szerzője, Nagy Ferenc kapta a Hónap Fotója címet. Gratulálunk!

Nagy Ferenc – Tükröződés

A szimmetria motivált a kép elkészítésében. A fotózás körülményei nem voltak túlságosan kedvezők a meredek és csúszós hegyoldal miatt, de a vízben visszatükröződő táj látványa mindezekért kárpótolt. Az volt az érzésem, mintha a természet egy homályos, görbe tükörben nézné magát, – mondta a szerző.

Forrás Turista magazin

Az Országos Erdészeti Egyesület és az Év fája Kuratórium2013 után idén immár hatodik alkalommal tette lehetővé, hogy szavazzanak erdész tagtársaink, erdész kollégáink és a szakmán kívüli érdeklődők a jövő évi Év fájára, mellyel a 2019-es esztendő fafaját választhatták meg a résztvevők.

Ebben az évben is élénk érdeklődés mellett, november elejétől kezdve, csaknem három héten keresztül zajlott folyamatosan az on-line szavazás, amelyen összesen 1281 érvényes szavazatot adtak le a szavazók, a megadott határidőig.

A szavazatok alapján a 2019-es esztendő fafaja a sajmeggy lett, melyre összesen 554 szavazat érkezett.

Törökmeggynek is nevezik. Fájából régen pipaszárat készítettek. Termése ehető, kellemes ízű, fűszerként is használják. A madarak is kedvelik.

Alacsony (10 m) fa, vagy cserje. Sötétbarna kérge érdes, repedezett. Levelei kerekdedek vagy oválisak, fűrészes szélűek, aprók, 3-5 cm-esek. Csúcsuk kihegyesedő, felületük fényes, fonákjukon szőrösek. A virágai kicsik, fél cm átmérőjűek, fehérek öt tagúak, illatosak. A termése borsszem nagyságú, fényes fekete csonthéjas termés, mely ehető. Száraz, meleg tölgyesek, tisztások, útszélek faja.

Forrás: Országos Erdészeti Egyesület 

  • A hungarikum

A 2000-es évek elején egyedülálló kezdeményezés bontakozott ki Magyarországon, amelynek célja volt, hogy a nemzeti értékeket összegyűjtse, és értéktárakba rendezze. A mozgalom legfőbb célja az értékek megfelelő védelme és nyilvántartása, valamint a következő nemzedék számára történő megőrzése volt.

Gyűjtőfogalom, amely olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye. A hungarikumtörvény rögzíti és szabályozza, hogy mi is számít hungarikumnak.

 

Néhány példa.

A szellemi kulturális örökség megőrzését szolgáló legjobb gyakorlatok listáján:

A táncház

A táncház módszer, mint a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje.

Mohácsi busójárás, maszkos télűző szokás.

Solymászat mint élő emberi örökség.

A matyó népművészet – egy hagyományos közösség hímzéskultúrája.

 

Hungarikumok, a világörökség területéről

Az UNESCO világörökségi listáján szereplő magyar helyszínek:

Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út,

Hollókő – ó falu és környezete,

az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai,

az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete,

Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta

Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője.

Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj.

A Tokaji történelmi borvidék.

Bélyegek

  • RONTJA A LEVEGŐT A SOK SZILVESZTERI TŰZIJÁTÉK

TERMÉSZET

  1. JANUÁR 3.

A németek szilveszter éjjelén 5000 tonna finom port juttatnak a levegőbe tűzijátékokkal – derült ki a helyi környezetvédelmi hatóság adataiból. A légszennyezettség ilyenkor Magyarországon is jelentősen megnövekszik – mondta a Levegő Munkacsoport elnöke.

Nemzetközi vizsgálatok sora bizonyítja, hogy a tűzijátékok és a petárdák széles körű használata rendkívüli mértékben szennyezi a levegőt – hívta fel a figyelmet Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

Az eszközök égésekor, felrobbanásakor erősen szennyező anyagok, nehézfémek és más mérgező vegyületek kerülnek a levegőbe, hosszabb ideig megmaradnak ott, utána pedig leülepednek a talajra, így azt is szennyezik.

Ezek a vegyületek számos megbetegedést okozhatnak, például asztmát, de hosszú távon akár daganatos betegséget is. Lukács András szerint egészségügyi és környezetvédelmi okokból rég be kellett volna tiltani a tűzijátékokat és a petárdákat.

Fotó: pixabay.com

A szennyezettség ideje a pirotechnikai eszköztől és az időjárási viszonyoktól is függ. Ha a szél kifújja a szennyező anyagokat, az általában a globális környezetnek nem jó, de a közelben lévő embereknek igen. A szakértő azt javasolta, hogy a lakosság tartózkodjon minél távolabb a tűzijátékoktól, s lehetőleg ne menjenek ki az utcára szilveszterkor és az azt követő napokban.

Forrás: INFOSTART.HU