Február

 

  • A HIÚZ LETT 2019-BEN AZ ÉV EMLŐSE

A Vadonleső most is kiválasztotta Az Év Emlősét, és 10 napon keresztül rakott ki róla információmorzsákat a Facebookra, melyek alapján tippelni lehetett a kilétére. Végre lerántották a leplet: az eurázsiai hiúz lesz a középpontban 2019-ben.

Több mint 250-en próbálták kitalálni, melyik állat lesz Az Év Emlőse az alábbiak alapján:

  • aki erdőben él, ahonnan ki sem nagyon teszi a mancsát,
  • akinek kölykei, bár már elválasztódnak, de még egy évig az anyjukkal maradnak,
  • aki habár őshonos emlősfajunk, mégis alig akad olyan honfitársunk, aki személyesen is láthatta volna,
  • aki télen is aktív, és speciális felépítésű lábai segítségével szinte siklik a hó felszínén, és olyan nyomokat hagy a hóban, hogy nem látszanak a karmai, hiszen azokat vissza tudja húzni,
  • aki tavasszal pacsmagol,
  • akinek a füleinek felső részét régen fülpamatnak hívták,
  • akiről a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a börzsönyi Király-réten erdei iskolát nevezett el,
  • aki Petőfi Sándort is megihlette, a Magány című versében szerepel jelzőként legalábbis,
  • akinek igéző a tekintete

Természetesen a legfőbb cél az, hogy az adott fajt megismertessék az emberekkel, és ráirányítsák a figyelmet a védelmére. Tavaly a földikutya, előtte pedig a mogyorós pele volt Az Év Emlőse.

  • A hónap fotója:

2019 FEBRUÁR

A 2019-es évet „Téli tájkép” témánkkal nyitjuk meg. A zsűri ezt a levegőből készült, izgalmas kompozíciójú képet emelte ki, amelyen a hóval fedett fenyőerdő látványát egy színes hőlégballon bolondítja meg.

Tóth László – Hajtűkanyar

Volt szerencsém Ausztriában egy hőlégballon-fesztiválon részt venni. Reggelente a felszállóban mindig nagy a nyüzsgés, és általában irtó hideg van. Aztán a start után minden elcsendesedik, kitárulnak a dimenziók. Marad a 100% élmény. Egy dologra koncentrálok: meg ne feledkezzek a fényképezőgépről.

Forrás: TURISTA Magazin

  • VIZES ÉLŐHELYEK VILÁGNAPJA

A Vizes Élőhelyek Világnapja február 2-a. Ugyanis 1971-ben, ezen a napon írta alá 18 ország a Ramsari Egyezményt. A dokumentum a vizes élőhelyek, a madárvilág védelméről szól.

Hivatalos nevén az egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekről, különösen, mint a vízimadarak élőhelyeiről a természetvédelmi államközi megállapodások között a legrégibb. „Az egyezmény értelmében vizes területnek tekintendők azok az akár természetes, akár mesterséges, állandó vagy ideiglenes mocsaras, ingoványos, tőzeglápos vagy vízi területek, amelyeknek vize álló, áramló, édes, félédes, sós, ideértve azokat a tengervíz-területeket is, amelyek mélysége apálykor nem haladja meg a hat métert, valamint az időszakosan kiszáradó szikes tavak. Csak azok az országok csatlakozhatnak, amelyek legalább egy területet bejelentenek a listára, s gondoskodnak arról, hogy ökológiai jellege fennmaradjon.” – olvasható a Ramsar című weblapon.

Nemzetközi szinten általánosan öt nagy csoportot különítenek el osztályozásuknál: tengeri élőhelyek (partvidéki vizes területek tengerparti lagúnákkal, továbbá sziklás partok és korallszirtek); deltákhoz kapcsolódó élőhelyek (delták, árapály mocsarak, és mangrove mocsarak); tavi élőhelyek (tavakhoz kapcsolódó vizes területek); folyómenti élőhelyek (vízfolyások mentén); mocsári élőhelyek (mocsarak, lápok és náddal borított fertők).

Magyarország 1979-ben csatlakozott az egyezményhez, jelenleg csaknem 30 területe van a listán.

Kiemelkedő jelentőségű a nemzetközi jelentőség feltételei közül az, amelyik valamely vízimadár faj vagy alfaj egy populációjának 1 százalékos értéket elérő állományokat veszi alapul. Hazai ramsari területeinken a következő fajok világ- vagy európai populációjának egy százaléka (vagy sok esetben még több is) fordul elő. Nagy kócsag, vetési lúd, nyári lúd, nagy lilik, tőkés réce, dankasirály, daru,  füstös cankó, pajzsoscankó, nagy goda.  A legtöbb faj populációjának 1 százaléka rendszeresen a Hortobágy ramsari területen fordul elő (6 faj), ezt követi a Biharugrai-halstavak és a Balaton ramsari terület (3-3 faj).

Magyarország csatlakozásának kezdetétől nemcsak belföldön játszott aktív szerepet az Egyezmény végrehajtásában, hanem nemzetközi téren is. 1991-ben a szerződő felek konferenciái között működő Állandó Bizottság elnökévé választották hazánk képviselőjét, és ezt a tisztet 1999-ig, két cikluson keresztül töltöttük be. Ebben az időszakban egyúttal a Tudományos Technikai Tanácsadó Testületben hazánk képviselte a kelet-európai régiót.

Forrás: mme.hu, ramsar.hu, termeszetvedelem.hu

  • Az év hala 2019-ben

A 2019-es év hala megválasztása a korábbiaknál lényegesen nagyobb érdeklődés mellett zajlott le. Örömünk mégsem felhőtlen, mert valaki meg nem engedett módon igyekezett befolyásolni az eredményt. A szavazatok száma azonban a sebes pisztrángra leadott 2130 szabálytalan szavazat levonásával is meghaladta a tízezret, 11483-nak adódott. A voksok legnagyobb részét a vörösszárnyú keszeg kapta (44%), második helyen a védett szivárványos ökle végzett (32%), a sebes pisztráng harmadik lett (24%).

A győztes vörösszárnyú keszeg az egyik legszebb hazai halunk, élénkvörös úszói impozáns megjelenést adnak neki. Közepes termetű faj, amely Európában és Nyugat-Ázsiában terjedt el. Kimondottan az állóvizeket és a lassú vízfolyásokat kedveli, lápokban, mocsarakban, holtmedrekben, csatornákban, a lassabb folyóvizek parti zónájában figyelhetjük meg kisebb-nagyobb csapatait, amint a vízfelszín közelében úszkálnak. Étlapján meghatározó szerepük van a növényi eredetű táplálékoknak, a fonalas algáktól, a vízinövények hajtásain át a magvakig. Fölfelé nyíló szájáról és élénkvörös úszóiról könnyen felismerhető, de a hozzá nagyon hasonló bodorkával még a kezdő horgászok is gyakran összetévesztik. Pedig a hátúszó helyzete alapján biztosan megkülönböztethető a két faj. A bodorka hát- és hasúszója ugyanis szinte egy függőleges vonalban ered, a vörösszárnyú keszeg hátúszója ellenben jóval hátrébb kezdődik a hasúszóknál.

  • 18 POZITÍV KÖRNYEZETVÉDELMI TÉNY 2018-BÓL

„99 jó hír, amit valószínűleg nem hallott 2018-ban” címmel és „A világ nem esett szét ebben az évben. Csak rossz helyről kaptad a híreket” alcímmel a medium.com weboldal összeállítást készített a múlt év szebb momentumairól. A korkorosgazdasag.hu honlap azokat a tényeket emelte ki a cikkből, amelyek optimista irányt vázolnak fel a fenntarthatóság, az ökológia és a környezetvédelem területén.

1.) Az amazóniai esőerdő ecuadori részén élő őslakos törzs jogi csatát nyert, hogy megvédje az Aguarico folyó vizét, ezzel megszüntetve a területen zajló bányászati tevékenységet, és felszabadítva 32 000 hektár esőerdőt.

2.) A vadon élő tigrisek száma az elmúlt 9 évben megduplázódott Nepálban, köszönhetően a védett területek fokozott felügyeletének, és a természetvédők erőfeszítéseinek.

Fotó: wikimedia.org

3.) Nigériában a helyi gazdálkodók ezrei több mint 200 millió fát ültettek az elmúlt három évtizedben. Ez Afrika történetének egyik legnagyobb pozitív fejleménye.

4.) Indonézia 10 milliárd dollárt fordított a világ óceánjainak 14 millió négyzetkilométeres védelmére. Ez volt eddig az óceánok védelmére szánt legnagyobb összeg.

5.) 2018-ban 140 ország csatlakozott az óceánok védelméről szóló megállapodáshoz, melynek célja a tengerek védelme és a túlhalászat megfékezése.

6.) A Közép-Afrika erdeiben élő hegyi gorilla bolygónk egyik legveszélyeztetettebb faja. Számuk 2010 és 2018 között 25 százalékkal nőtt, ami szintén a természetvédők munkáját dicséri.

Fotó: medium.com/flickr.com

7.) A Nemzetközi Energiaügynökség közleménye szerint az elmúlt évben 120 millióval több ember férhetett hozzá villamos energiához, mint az azt megelőző években.

8.) 1990 óta a légzőszervi megbetegedések okozta halálozások száma 70 százalékkal csökkent Kínában, ami a tisztább üzemanyagoknak, a jobb egészségügyi ellátásnak, és a növekvő béreknek köszönhető.

9.) Jelentős árcsökkenés történt a szél- és napenergia előállításában. A világ számos részén immáron olcsóbb hozzájutni a megújuló energiához, mint a „hagyományoshoz”.

10.) Kalifornia minden idők legjelentősebb éghajlatvédelmi célkitűzését jelentette be azzal az elkötelezettséggel, hogy 2045-ig létrehozza az ötödik legnagyobb szén-dioxid-semleges gazdaságot.

Fotó: pixabay.com

11.) Chile 2013 óta négyszeresével növelte megújuló energiaforrásainak számát, ami együtt járt a villamos energia árának átlagban 70 százalékos csökkenésével.

12.) Az Egyesült Államok új rekordot állított fel 2018-ban a szénüzemek bezárását illetően: 14 államban összesen 22 üzem bezárása valósult meg.

13.) India 28 százalékkal növelte a 2022-re kitűzött megújuló energia mennyiségét.

14.) Spanyolország elkötelezte magát, hogy az év végéig leállítja szénbányáit, miután a kormány beleegyezett a bányászok korai nyugdíjazásáról és a környezet helyreállításáról szóló törvénybe.

Fotó: mining.com/Hijos de Baldomero García

15.) Egy új jelentés kimutatta, hogy az 1980-as évek után született emberek ízlése és világnézete jelentősen megváltozott, amelynek köszönhetően a világ lakosságának 70 százaléka csökkentette húsfogyasztását.

16.) Németország a történelem egyik legambiciózusabb hulladékgazdálkodási rendszerét jelentette be. Az elkövetkező négy évben az összes hulladék 63 százalékát fogják újrahasznosítani a jelenlegi 36 százalék helyett.

17.) Malajziában a kormány bejelentette, hogy nem teszi lehetővé az olajpálma-ültetvények további terjeszkedését.

18.) A szigorú szabályozásnak köszönhetően az Egyesült Királyságban 12 százalékkal csökkent a járművek által kibocsátott káros anyagok mennyisége.

Forrás: ÉLŐ BOLYGÓNK

 

  • SARAS ESŐ HULLHAT A HÉTVÉGÉN MAGYARORSZÁGON

VÍZ

  1. FEBRUÁR 1.

Szaharai por érkezik hazánk fölé a hétvégén, aminek eredményeképpen saras, homokos eső hullhat egyes területeken – figyelmeztetnek a meteorológusok.

Fotó: MTI / Varga György

A hétvégén, különösen vasárnap számíthatunk arra, hogy jelentősebb mennyiségű szaharai eredetű por érkezik hazánk fölé – írja Facebook-oldalán az Országos Meteorológiai Szolgálat. A por ki is mosódik a várható esővel együtt, ami összepiszkolja az autók karosszériáját és az ablakokat, de akár narancssárga naplementében is gyönyörködhetünk majd.

A bejegyzésben kifejtik, hogy a nedves légtömeggel érkező sivatagi por saras esőt okoz, téliesebb viszonyok között viszont vörösre színezheti a hópelyheket, innen ered a „piros hóról” szóló mondás. A jelenség azonban korántsem annyira ritka.

Forrás: ÉLŐ BOLYGÓNK