Március

Immáron harminchatodik alkalommal rendezzük meg a Miskolci Egyetemen Közép-Európa egyik legjelentősebb ásványfesztiválját, melyre minden érdeklődőt szeretettel várunk

A XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál hivatalos műsorfüzete:

https://asvanyfesztival.hu/wp-content/uploads/2018/02/mf2018.pdf

Belépőjegyek a helyszínen válthatók, melyek ára:
– Felnőtt – 500Ft
– Kedvezményes (diák, nyugdíjas) – 300Ft
– 6 éves kor alatt a belépés ingyenes

Bővebb információ, a Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál oldalán, a https://asvanyfesztival.hu/ linken található.

Gemenci fekete gólya / Fotó: Gemenc Zrt.

A madár hosszú hónapokon át nem adott jelet magáról, mert afrikai telelőhelyén nincs GSM-hálózat, de ez február 18-án megváltozott, amikor Zoltán berepült egy olyan zónába, ahonnan a jeladója már továbbította a vonulási koordinátákat a magyar kutatóknak.

Egyelőre nem tudunk többet, csak hogy elindult. Tavaly is februárban tudtam letölteni a telelésre vonatkozó adatokat. Természetesen, ha valami érdekes vagy rendkívüli történne a vonulás során, akkor közzétesszük, addig mi is csak nézzük, ahogy közeledik a költőhelye felé

– nyilatkozta a Sokszínű vidéknek Dr. Tamás Enikő Anna főiskolai tanár, gólyakutató.

Zoltán gemenci erdőig tartó hazaútját a Gemenc Zrt. honlapján lehet térképen követni. A szombat esti adatok alapján a gólya Szudán északi részén jár, lassan eléri Egyiptomot.

  • WWF Föld Órája 2018A WWF Föld Órája egy világméretű önkéntes kezdeményezés, amely megpróbálja felhívni az emberek, vállalatok, intézmények, kormányok figyelmét a környezetszennyezés és a túlfogyasztás okozta problémákra. Az akció keretében arra kérik a résztvevőket, támogatókat, hogy minden év márciusának utolsó szombatján este világszerte kapcsolják le egy órára a fölösleges világítást és áramtalanítsák a különféle elektromos készülékeket.Idén azonban a feliratkozók nemcsak a 60 perces sötétségre mondanak igent, hanem egy komoly vállalásra is, amely a fenntartható életmódot alapozza meg.Tégy Föld Órája esküt!

    Föld Órája Eskü

    Én, a Föld lakója, fogadom, hogy mostantól még inkább figyelek a környezetemre. A természet erőforrásaival okosan gazdálkodom, a pazarlást kerülöm. Az energiatakarékosságra mindennap odafigyelek. A tudatosságot a vásárlásaim során is komolyan veszem. Az otthonomban, a munkahelyemen, és mindenütt, ahol megfordulok, figyelek arra, hogy a tudatos fogyasztás határozza meg lépéseimet, és a környezetemet is erre ösztönzöm.

    Március 24-én este 20:30-kor lekapcsolom a felesleges fényeket, és csatlakozom a Föld Órája közösségéhez. Ezzel kijelentem, hogy a jövőben a Föld kincseire vigyázok, fenntarthatóan élek, és ezzel saját jövőmet is védem. Hiszek benne, hogy együtt lehetséges!

    A Föld Órája története

    2007 óta minden márciusban egy órára kialszik a díszvilágítás a világ legtöbb nagyvárosában. Néhány év leforgása alatt a Föld Órája az ausztrál helyi akcióból világméretű, több mint egymilliárd embert mozgósító önkéntes mozgalommá nőtte ki magát. Ez nem csak azt mutatja, hogy az embereket foglalkoztatja bolygónk egészsége, hanem hogy hajlandóak tenni is érte.

    A 2011 óta az akció kiegészül egy másik felhívással is, melynek lényege, hogy tegyünk fogyasztás-csökkentési, környezetvédelmi fogadalmat az év többi napjára is.
    Az akció fő célja nem az egy óra alatt elért aktuális fogyasztáscsökkentés, hanem a figyelemfelhívás, hogy mindennapi életünket mennyire átszövi a túlzott, és voltaképpen fölösleges energiahasználat.
    Mit jelképez a Föld Órája logó?
    A hagyományos 60-as logó a Föld Órája akció 60 percét szimbolizálja, amellyel szeretnénk felhívni a figyelmet a környezetvédelem fontosságára.
    Idén egy + jellel egészítettük ki a hagyományos logót, ezzel is biztatva mindenkit, hogy a 60 perc letelte után, az év többi napján is gondoljon a környezetére.

  • Ezt olvastam… Ritka ragadozót láttak NógrádbanÚjabb kameracsapdás felvétel egy ritka ragadozóról Magyarországon.

    Nem mindennapi állatot fotózott le egy kihelyezett erdei vadkamera a Nógrádi erdőkben: egyhiúzt.

    Ráadásul fényes nappal.

    A különleges felvételt a Vadászok Baráti Közössége tette közzé Facebook-oldalán:

Süniről kapta nevét a 2018-as év gombája

Hazánkban védett, gyűjtése tilos.

Három fajra lehetett voksolni két héten át az Év gombája 2018 szavazáson a Magyar Mikológia Társaság honlapján: a disznófülgombára, a süngombára és a honi csillaggombára.

A beérkezett szavazatok több mint 40 százalékával a süngomba nyert és lesz az év gombája 2018-ban. A második a honi csillaggomba, a harmadik a disznófülgomba lett.

A süngomba gyógyító hatása

A háborítatlan, üde bükk- és tölgyerdőkben termő parazita és szaprobionta (az élettelen szerves anyagok (korhadékok) lebontásával energiát nyerő szervezetekkel táplálkozó) faj. Különleges megjelenése, ehetősége és gyógyhatása miatt hazánkban valószínűleg gyűjtik, de 2005 óta védett, így gyűjtése tilos. Termeszthető faj.

A süngombát a tradicionális kínai népgyógyászatban nem csak aromái, hanem gyógyító tulajdonságai miatt is becsülik. Mivel a gomba kiegyensúlyozó hatással bír a pszichére és a közérzetre, többek között stressz és különböző megterhelések esetén is bevetik. A gyomor- és béltraktusra gyakorolt előnyös befolyását is megfigyelték, ezért a süngombát gyomornyálkahártya-gyulladás vagy gyomor- és bélfekély esetén is használják.

Az újabb kutatások különösen érdekesek, amik bizonyítják ennek a gyógygombának az idegsejtekre gyakorolt előnyös hatását.

  • Év hüllője 2018

2018 év hüllője az elevenszülő gyík

A gyíkokat hajlamosak vagyunk melegkedvelő állatoknak tekinteni, és a többségükre, köztük a legtöbb hazai fajra ez igaz is. Él viszont egy olyan gyík hazánkban, amely inkább a hűvös, nedves élőhelyekhez kötődik.

Szokatlannak számító szaporodásával messzemenőkig alkalmazkodott a hüllők számára nem kedvezőnek mondható alacsony hőmérsékletekhez. Innen kapta a nevét is. Az elevenszülő gyíkról van szó, amely a Kárpát-medence jégkorból megmaradt, ritka maradványfaja. Erre a kevéssé ismert állatra és természetvédelmére szeretnék felhívni a figyelmet, ezért az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya 2018-ban az év hüllőjének választotta.

Az elevenszülő gyíkot egykor hegyi gyíknak is nevezték, ami legfeljebb a történelmi Magyarország határain belül lehetett jogos elnevezés, hiszen akkori magyarországi előfordulási helyeinek többsége a Kárpátok hegyvidékére esett. Sem a jelenlegi országhatárokon belül, sem az elterjedési terület egészén nem igazán illik rá ez a név, hiszen élőhelyeinek jelentős része síkvidéki, arról nem is szólva, hogy léteznek csakugyan a magas hegyekhez kötődő gyíkfajok Az elevenszülő gyík inkább a hűvös éghajlatú, mint a magasan fekvő vidékekhez kötődik.

Hímek hasa nászidőszakban narancssárga színt ölt (fotó: Halpern Bálint)

Élőhelye

Síkvidéki élőhelyei sokszor átfednek a 2017-es év kétéltűjével, a mocsári békával, de kétéltű társánál jobban kötődik a hűvös mikroklímához. Hazánkban elsősorban jégkori maradványlápokban fordul elő. Összefüggő elterjedése van a Beregben, a Nyírségben, a Hanságban. Foltszerű előfordulási helyei ismertek, a Duna-Tisza-közén (pl. Ócsa, Farmos, Kolon-tó). Nem egyszerű rábukkanni, mert a legsűrűbb nádas, magassásos foltokat, bokorfüzeseket kedveli, amelyeket az év jelentős részében víz borít. A legkönnyebben épített pallókon találkozhatunk velük, ahol szívesen sütkéreznek, de megriasztva nem átallnak a vízbe menekülni, sőt ügyesen úsznak, és ha kell, alámerülnek. Ősszel, ha a víz visszahúzódott, jobb esély van a megfigyelésükre.

Természetvédelmi helyzete

Az elevenszülő gyík Magyarországon kimondottan ritka és fokozottan védett. Természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

Az elevenszülő gyík a Kárpát-medencében a legutolsó jégkorszak vége óta visszahúzódóban van. A Holocénban hűvös, nedves élőhelyeinek nagy része természetesen úton is eltűnt, miközben számos melegkedvelő vetélytársa (zöld gyík, fürge gyík) jelent meg. A megmaradó élőhelyeit a vizek lecsapolása tizedelte meg, ma a nem megfelelő vízgazdálkodás zsugorítja őket.

  • Miért késett a tavasz?

Szerző: Szepesi Zsuzsanna

 

Minden, minden a tavasz beköszöntét várta. A Tavaszét, minek közeledtét még nem jelezte semmi.

Az öreg Tél fáradtan nyúlt el a domb északi lejtőjén. Foszlott hóruhájában, fázósan, csak a visszavonulásra tudott gondolni. Megtépázott köntösével már nem tudta betakarni a dombot-völgyet.

A madarak ezt látva megélénkültek, fuvolázásuk, pittyegésük hallatszott innen is, onnan is. A rigók megkezdték harcukat a legjobb fészekrakó helyekért. Aztán mind szomorúan vették tudomásul, hogy örömük korai volt. Felborzolt tollal gubbasztottak tovább a csupasz ágakon.

Legjobban mégis a kert zugában lakó hagymások szenvedtek. A fagy nem engedett, kemény kéreggé vált a talaj, mely ilyenkor már langyos ágyként segítette sarjadásukat. Sem a hóvirág, sem a jácint, a nárcisz, de még a sáfrány sem volt képes kidugni fejecskéjét a földből.

Szegény Március kedvetlenül kószált a fagycsipkézte tóparton.

–Ez így nem mehet tovább!

–Tennünk kell valamit! – szóltak utána az orgonabokrok.

Rügyünk duzzadna, hogyan fogunk így időben virágot bontani? – kérdezték elkeseredve.

Bizony, bizony! – bólogatott a hideg szélben a szintén csupasz aranyvessző.

Valóban – gondolta Március -, hiszen eddig még a Napocska sem tudott felkelni!

Elhatározta, nyomban utánajár a dolognak. Addig megy, míg meg nem leli a várva várt Tavasz nyomát.

Sokáig keresgélt hasztalan. Már majdnem kitelt az ő ideje is, már bejárt rétet, mezőt, folyópartot, ligetet. Csak nem lelte a Tavaszt. Az erdő szélére érve fáradtan ereszkedett le egy fa tövébe. Arra gondolt, hogy az idén úgy kell átadnia helyét Áprilisnak, a húgának, hogy nem is érezhette a jácintok bódító illatát.

Míg így elmélkedett, halk nyöszörgésre lett figyelmes. Ijedten pattant fel, hogy megkeresse a nesz forrását. Hát, uram fia, néhány lépésre tőle az erdőben hatalmas szeméthalom terpeszkedett! Alóla hallatszott a szokatlan hang, mint egy halk segélykiáltás.

Kiderült, a halom alatt rekedt szegény Tavasz! Valami gondatlan borította rá azt az elmúlt évben, mikor ott megpihent, átadván helyét a Nyárnak. Ezért késik, ezért várják hiába!

Cselekedni kellett, de gyorsan! Március mozgósította az erdő minden lakóját. Szorgos munkával együtt takarították el a szeméthalmot, letisztogatták az alatta rekedt Tavasz színpompás köntösét. Ő meg hálásan intett búcsút nekik, és indult az őt váró világ felé.

Kicsit fáradtan, de mosolyogva köszöntötte Tél testvérét, aki most már pihenni térhetett.

Feléledt hát a természet! Boldogan bújtak elő az apró bogarak, duzzadtak a fák-bokrok rügyei, virágot bontott a nárcisz, a sáfrány és a jácint is. Élettel telt meg a kiskert zuga, az erdő, a mező.

Hogyne, mikor végre a kedves Tavasz langyos fuvallata simogatott mindent!

Kedves Barátunk!

A 2018-as Víz Világnap nemzetközi szlogenje nem véletlenül lett a „Védd természetesen!”. Bolygónk legégetőbb problémáival, a XX. században csak regionális szinteken foglalkoztak a nemzetek, mára azonban már nem csupán a víz tisztasága a globális kérdés. Árvizek, aszályok, vízszennyezés – mind károsítják a növényzetet, talajt, folyókat, tavakat. Hogyan csökkenthetjük az ezek által okozott károkat? Hogyan szabhatunk gátat a környezetszennyezésnek?

A megoldást a természet maga kínálja. A jellemzően egyetlen funkciót – például csatornázás – betöltő szürke infrastruktúra megoldásai mellett a zöld infrastruktúra térhódítása azért fontos, mert több probléma egyidejű kezelésére is lehetőséget nyújt. Új erdőket kell telepíteni, vissza kell kapcsolni a folyókat az árterekhez, helyre kell állítani a vizes élőhelyeket, hiszen ezek tartják egyensúlyban a víz körforgását, javítva az emberiség egészségét és életminőségét.

E jeles nap minden évben más nézőpontból hívja fel figyelmünket a víz alapvető szerepére.