Április

  • ZöldOkos Kupa

A Fenntarthatósági Témahéthez kapcsolódó országos fenntarthatósági tudásverseny. A többfordulós tudáspróbán általános iskolai felső tagozatos diákok indulhattak. A verseny a fenntarthatóság különböző izgalmas témaköreit érintette: környezetbarát háztartás, tudatos vásárlás, energiatakarékosság, természetvédelem.

Iskolánk tanulói kiválóan teljesítettek!!!,…de sajnos nem jutottak be a regionális döntőbe.

ALFÖLD és ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI régió

179 csapatból 19. helyezés                    GRATULÁLUNK!!

Közép Magyarország:  310 csapat,                  Dunántúl:  197 csapat.

Pontszám alapján a másik két körzetben is hasonlóan teljesítettek volna!

  • A Föld napja   Április 22 

    “A természet hatalmas, az ember parányi, ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel…”
    / dr. Szent Györgyi Albert  /

    A Föld

    Uram! Ezt a gyönyörű Földet adtad otthonunknak.
    Mélyébe mérhetetlen kincseket rejtettél.
    Képessé tettél, hogy megértsük művedet,
    megkönnyítsük munkánkat, száműzzük az éhséget és betegséget. Mi kiássuk a kincseket, hogy azokat eltékozoljuk.
    Belőlük a pusztítás félelmetes eszközeit faragjuk,
    hogy azokkal leromboljuk, mit más ember épít,
    míg azok ellenem nem fordulnak és elpusztítanak engem,
    és gyermekeim.
    Uram! Engedd, hogy társaid legyünk az alkotásban!
    Megértsük és megszépítsük a Te kezed munkáját,
    hogy ez a mi bolygónk a békesség, a bőség,
    a boldogság és szépség biztos otthona lehessen.
    (Részlet Szent-Györgyi Albert Psalmus Humanusából) 

  • Év rovara 2018-ban

Az év rovara 2018 választás a vizes élőhelyek semmi mással össze nem hasonlítható gyönyörű világának népszerűsítése jegyében zajlik. Az összes jelölt ilyen vizes környezetből érkezett. Egyiküket már a gyerekek is jól ismerhetik a Vízipók csodapók című meséből (“víz tetején focizunk”), sőt egy igazi óriást is találunk a az év rovara címre pályázók között.

A Magyar Rovartani Társaság nyolcadik alkalommal bocsátotta online szavazásra – a Magyar Természettudományi Múzeummal együttműködve -, hogy melyik faj legyen az év rovara 2018-ban.

Most is követték az eddigi hagyományokat, így három  jelölt közül lehet választani.
Mindhárom aspiráns ragadozó:

  1. Tavi molnárpoloska (Gerris lacustris)
  2. Közönséges keringőbogár (Gyrinus substriatus)
  3. Óriás-szitakötő (Anax imperator)

Az év rovara választás kiemelt célja a természetvédelem fontosságának hangsúlyozásán túl az, hogy az ismeretek bővítésén keresztül támogassa az ember-természet viszony mind harmonikusabb kialakítását.

Óriás-szitakötő (Anax imperator)

Legimpozánsabb és legnagyobb rovarjaink egyike. Szárnyának fesztávolsága a 10 centimétert is meghaladhatja. A szinte tökéletes ragadozó. Ahogy neve is utal rá, a levegő ura, imperátora.

A szitakötők rendjébe és a karcsú acsafélék családjába tartozó faj. Nem kedveli sem a hideg égövet, sem pedig a pár száz méternél magasabban fekvő területeket. Európai elterjedésének északi határa a skandináv országok déli részénél húzódik. Az egy vagy két évig tartó, vízben töltött lárvaállapot után kikelő szitakötő mintegy 4 hetet él a nyári időszakban. A hím egyedek kék, a nőstények pedig zöld potroh-színűek. Hím egyedeik magányos életet élnek, mivel erősen területőrzők.

Repülési és manőverezési képességeik átlag felettiek. Két pár szárnyukat külön-külön is képesek mozgatni, így elképesztő légi mutatványokra képesek. Erre szükségük is van, hiszen zsákmányállataik is olyan repülő rovarok, amelyek nem éppen ügyetlenségükről vagy lassúságukról ismertek (légy, bögöly.) A zsákmányszerzést nagyban segíti hatalmas, több ezer egységből álló összetett szemük, amely az áldozatul szolgáló rovarok villámgyors mozgását is gond nélkül követi. A vizes élőhelyek területeinek csökkenése ellenére ez a faj nem veszélyeztetett és nem védett.

 

Ne felejtsd el, hogy a rovaroknak fontos szerepük van az élővilágban!

Mindegy, hogy éppen apró vagy óriásira nőtt, szép vagy ronda, szúr, harap, vagy csak ártalmatlanul szopogat és nyalogat. Legapróbb képviselői is nélkülözhetetlen részesei annak a hatalmas mérlegnek, amit biológiai egyensúlynak nevezünk. Amíg odakint erdőn-mezőn bőséggel vesznek körbe minket ismert és ismeretlen fajai, addig biztosak lehetünk természetes környezetünk megújulási képességében.

A 21. század egyik legnagyobb feladata, hogy ismét megtanuljunk, harmóniában élni természeti környezetükkel.

Ehhez, apróságnak tűnő dolgokkal Te is nagyban hozzájárulhatsz.

Például, hogy nem szemetelsz és csak annyi vegyszert használsz amennyit feltétlenül muszáj!

  • KIDERÜLT, MI AZ ÉV VADVIRÁGA 2018-BAN

Kiegyenlített küzdelemben az Év Vadvirága 2018-as címet a kornistárnics nyerte el. A szavazás során végig tartotta első helyét a szintén rengeteg szavazatot kapó fehér tündérrózsa (35%) és az apró nőszirom (29%) előtt.

   Kornistárnics becsukódva

A kornistárnics Európa nagy részén jelen van, areája egészen Szibériáig húzódik. Élőhelyeinek kiszáradása és átalakulása miatt mindenütt visszaszorulóban van, emiatt védett többek között Lengyelországban, Olaszországban, Romániában és Svájcban is. Németországban már 1980-ban az év vadvirágává választották. Hazánkban 1982 óta védett, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.

Hazánkban a hegy- és dombvidékeken, valamint az alföldeken is szórványos, hiányzik a Tiszántúl és a Dél-Dunántúl nagy részéről. Kiszáradó lápréteken, hegyi- és mocsárréteken fordul elő. Az utóbbi 50 évben számos korábbi lelőhelyéről – többnyire élőhelyének megszűnése vagy átalakulása (kiszáradása, cserjésedése) miatt – eltűnt.

A tompás csúcsú levelei szálasak, csak az alsók szélesebbek, ezért virágtalan állapotban hajtásai beleolvadnak a környező gyepbe. Virágzó állapotban azonban messziről felhívja magára a figyelmet akár 5 cm-t is elérő, sötét égszínkék virágaival.

Népi elnevezései között ismert a tüdőtárnics vagy tüdőfű és a rettegőfű is. A rokon sárga tárnics (Gentiana lutea) régtől ismert gyógynövény. Gyökerét gyűjtötték és használták annak serkentő, étvágygerjesztő hatása miatt. A kornistárnicsot egykor tüdőbaj gyógyítására is használták.

Júliustól szeptemberig virágzik, de egyes virágzó példányaival októberben, sőt akár november elején is találkozhatunk.

A kornistárnics ábrázolásai belga, cseh, mongol és német bélyegeken

     Sárga tárnics a Grammos hegységben

100 évvel ezelőtt, 1918. szeptember 9-én Jávorka Sándor a mai Albánia és Koszovó határán fekvő szerpentindombok nedves mélyedéseiben gyűjtött egy tárnicsot, melyet később a kalandos életű albanológus és paleontológus, Nopcsa Ferenc tiszteletére Gentiana nopcsaenéven új fajként írt le. Ez az akkor újnak tartott növény valószínűleg a kornistárnics egy nyúlánkabb, szélesebb levelű alakja.

A kornistárnics kizárólagos tápnövénye a szürkés hangyaboglárkának (Maculinea alcon alcon), mely boglárkalepke a tárnics virágzatára petézik, kikelő hernyója pedig vöröshangyák fészkébe költözik, ahol a hangyák etetik őket. Speciális életmódja miatt igen ritka faj.

  Szürkés hangyaboglárka kornistárnicson

  • EGÉSZ ÉVBEN TILOS LEVERNI A FECSKEFÉSZKEKET

Áprilistól tilos a telelésből visszatérő és a költési időszakot megkezdő fecskepárok fészkeinek leverése házátalakítás, felújítás, szigetelés, festés miatt. A Magyarországon költő fecskefajok egyedeinek természetvédelmi értéke 50 ezer forint, a törvény már a fészkek és a tojások elpusztítását is bünteti! A hazai fecskepopuláció hosszú idő óta csökkenő tendenciát mutat, a füsti- és a molnárfecskék állománycsökkenése 5-7 százalék között mozog évente. Mivel a fecskeállományok csökkenését okozó élőhely- átalakítások és a klímaváltozás negatív hatásait az egyes emberek közvetlen beavatkozással nem tudják befolyásolni, a legfontosabb cél a költési siker, a kirepülő fiókák számának növelése.

 

Éppen ezért különösen fontos, hogy védjük a fiókákat, és segítsük elő, hogy az állomány növekedésnek induljon, segítsük őket a fészekrakásban! A hatályos jogszabályok a természetvédelmi oltalom alatt álló madarakra a költési időszak alatt (április-június) kiemelt figyelmet fordítanak.

A védett madarak fészkei, tojásai és fiókái − a kifejlett madarakhoz hasonlóan − a törvény hatálya alá esnek, ezért pusztításuk, a fészkek és fészkelő helyek engedély nélküli bolygatása törvénytelen. A megfelelő hatósági engedélyek igénylése, majd ezek birtokában a fecskefészkek eltávolítása március 31-éig lehetséges.


Amennyiben valaki törvénytelen madárpusztítást tapasztal, vagy veszélyeztetett fecskefészkekről vagy-telepekről szerez tudomást, bejelentést a helyi illetékességű kormányablaknál tehet, amely minden ilyen bejelentés ügyében jogosult és köteles eljárni.

Forrás: facebook

  • Ezt olvastam…

Huszonkétszer is meg lehet mászni az Everestet?

Kami Ritának már huszonegyszer sikerült az, ami Klein Dávidnak egyszer sem. A serpa most huszonkettedik alkalommal is nekivág, hogy megmássza a Mount Everest 8848 méteres csúcsát. Ha összejön neki, azzal megdönti az Appa nevű, szintén nepáli serpa világrekordját.

Kami Rita 48 éves nepáli serpa, hegyi vezető bérelt szobájában, Katmanduban

/ A serpa magashegységi teherhordó férfi /

Forrás: BESZTOF

  • Föld Napja 2018

Kedves Föld!

Azt gondolom Rólad: hihetetlen és csodálatos vagy a sok látnivalóddal, természeti csodáiddal!

Sajnos fogy a vizünk, sok mindennel szennyezzük a levegőt. Ha vigyázunk ezekkel, akkor sokkal tovább marad szép és lakható a Földünk.

EMBEREK! Üzenem nektek: vigyázzunk a Földre, hisz itt élünk, és tudják majd az utódaink: milyen szép is a Földünk.

Tamás