1964. április 11. óta, tehát 54 éve, ünnepeljük ezen a napon a magyar költészetet. Ebben az évben mai, modern költők átirataiból állítottunk össze egy rendhagyó irodalomórát.
KELTETŐ
Kinyitja fél szemét az ég,
a Duna mézes sárgaréz,
kávéillat leng szerteszét –
ébredj fel gyorsan, kis Teréz!
Már a kaszáspók fókuszál,
helyezkedik, ugrásra kész,
a reggeli épp arra száll –
ébredj fel gyorsan, kis Teréz!
Ébred a tócsában a Nap,
mint félszeg részeg, heherész,
kis fénytejet arcodba csap –
ébredj fel gyorsan, kis Teréz!
A villamos tükre rezeg,
vezető néni piperéz,
utasokon izzó mezek –
ébredj fel gyorsan, kis Teréz!
A széken kuksol a ruhád,
mint lesben álló szingaléz,
és mindjárt rád veti magát –
ébredj fel gyorsan, kis Teréz!
Kiköt az ágyad, partot ér,
megjöttél, messzi tengerész,
már nincs vihar, már nincs veszély –
ébredj fel gyorsan, kis Teréz!
Álmodban voltál kis Balázs,
szemész, vegyész vagy ékszerész,
most lehetsz újra iskolás –
ébredj fel gyorsan, kis Teréz!
Okosabb leszel, mint apád,
akkor is, ha ez nem nehéz,
csurig tölt majd az ész, nahát –
ébredj fel gyorsan, kis Teréz!